Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 20 (97. szám) - A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
176 A pa rlamenti hozzászólások során elhangzott az a vád, hogy e korlátozás ellehetetleníti az önkormányzatok gazdálkodását, megakadályozza a működést és visszafogja a beruházásokat. Úgy gondolom, hogy a működést nem fogja akadályozni ez az intézkedés, ugyanis a r övid lejáratú és így elsősorban a működést szolgáló hitelfelvételekre nem vonatkozik a korlátozás. A beruházásoknál pedig éppen az volt a cél, hogy megfontolásra ösztönözze az önkormányzatokat: csak olyan beruházásokat indítsanak a jövőben, melyek pénzügyi leg megalapozottak - értem ezalatt, hogy rendelkezzenek az ehhez szükséges saját forrással is, a hitelfelvétel esetén pedig biztosított legyen annak visszafizetése. Ez úgy valósul meg, hogy a korlát ez esetben a jövedelmi háttér feltérképezését jelenti a h itelfelvevő önkormányzatoknál. Amelyik nem rendelkezik szabad saját forrással, amiből a hitelét törleszthetné, e szabályozás szerint valóban nem juthat hitelhez. Ahol a jövedelmi háttér erre biztosított, ott a jövőben sincs akadálya a beruházások megkezdés ének akár hitel igénybevételével is. Emellett szólni kell a másik fontos szempontról is: az államháztartási szférából forrás szabadul fel a vállalkozások számára. A másik terület, amellyel a pótköltségvetés foglalkozik, a címzett- és céltámogatások lemondá sával összefüggő előirányzatok felhasználása. Bár több hozzászólásban elhangzott, a kormány részéről nem tudjuk támogatni az olyan módosítást, amely a címzett és céltámogatások lemondásával elért megtakarítást az önkormányzati körön belül más célra javasol ná felhasználni. E megoldás kétségtelenül kedvezőbb helyzetbe hozná az önkormányzatokat, de általa pont az eredeti célkitűzés csorbulna, nem javulna a költségvetés, az államháztartás egyensúlya, nem csökkenne a hiány. A stabilizációs törvénycsomagban szere pel, de végül, mint ismert, a parlament elvetette, hogy a központi költségvetés év közben átmenetileg mérsékelhesse 20 százalékkal az önkormányzatok állami hozzájárulását. (18.10) Ezzel összefüggésben a pótköltségvetési törvény rendelkezett volna arról, ho gy ez esetben ne terhelje kamatfizetési kötelezettség a központi költségvetést. A parlament stabilizációs törvénycsomaggal kapcsolatos döntését követően szükségessé vált a két törvény összhangját biztosítani, ezért támogatjuk azokat a módosító indítványoka t, amelyek az önkormányzatok részére történő kamatfizetés eredeti szabályait továbbra is érvényben tartják. A hozzászólások során felvetődött még, hogy az önkormányzatokat megillető állami támogatásokat meg kell emelni a július 1jével átkerült tűzoltósági feladatok ellátása érdekében. A BMfejezet költségvetésében egyes feladatok ez évi kiadásainak csökkentésével látunk lehetőséget pénzeszközöket átcsoportosítani e feladatokra. A honoráriumot terhelő tbjárulék miatt megemelkedő kötelezettségek ellensúlyoz ása érdekében az önkormányzati körre is előnyösen ható, a kulturális szféra támogatását javasoló módosítást is támogatunk. Tisztelt Ház! A szociálpolitika támogatási előirányzataiban is szükségesek változtatások. Ismeretes, hogy a gazdasági stabilizációs t örvénycsomag parlamenti vitája során több olyan képviselői módosító indítvány került elfogadásra, amely azt eredményezte, hogy a gyermeknevelési támogatásoknál ez évre tervezett kiadáscsökkentés mértéke 3 milliárd forinttal kevesebb lesz. Az adott helyzetb en ennek ellentételezése a hiány növelésének elkerülése miatt feltétlenül szükséges. Mivel az intézkedések az eredetileg elképzeltnél kisebb hatásúak és emellett - főleg munkanélküli szülő esetén az egygyermekes családoknál - szociálisan érzékenyebbek, az ellentételezésre fordítható összeg egymilliárd forinttal csökkenthető. Emellett változtatni kell a kormányzati beruházások, a termelési árkiegészítés, a kisvállalkozói garanciaalap támogatási előirányzatait és az államkötvényekkel, kincstárjegyekkel kapcso latos reklám- és nyomdaköltséget is.
