Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 20 (97. szám) - Dr. Torgyán József (FKGP) - a pénzügyminiszterhez - "Magánbank-e az ÁV Rt.?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter:
159 kormányhatározattal történt ennek a 12 milliárd forint nak az utólagos, bizonyos fokig történő tisztába tétele. Ezért különösen szembeötlő, hogy ilyen ügyletek mellett még 16 millió forintot vehetett fel Bokros Lajos akkori bankelnök, aki ráadásul a '94es időszakban az ÁV Rt.vel egy olyan pénzügyi tranzakció t bonyolított le, ami során további 56 millió forint átadása került ténylegesen lebonyolításra, a jogszabályok megkerülésével. A kérésem ezek után a tisztelt pénzügyminiszter úrhoz, hogy értékelje ezt a helyzetet, és külön nyilatkozzék arról, hogy magánban knak tekintie az ÁV Rt.t. Köszönöm szépen. Várom a válaszát. (Taps az FKGP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Az interpellációra Bokros Lajos pénzügyminiszter úr válaszol. DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ön bizonyára kitűnő jogász, de attól tartok, hogy nem igazán jó közgazdász. Ezért a tényeket elég sajátosan csoportosította, úgyhogy ezeket szeretném egy kicsit kibogozni annak érdekében, hogy a képviselő úr is tájékozódhasson a valóságos helyzetről. A képvi selő úrnak kétségkívül igaza van abban, hogy a Nemzeti Bankról szóló törvény előírja, az MNB köteles vezetni az ÁV Rt. pénzforgalmi számláját. Azt azonban semmilyen törvényi rendelkezés nem mondja ki sehol, hogy az ÁV Rt.nek mindössze egyetlen számlája le het, méghozzá az a pénzforgalmi számla, amit a Magyar Nemzeti Banknál vezet. Ezért az ÁV Rt.nek természetesen más kereskedelmi banknál is volt számlája, és ez nemcsak a Budapest Bank volt, más pénzintézetekkel kapcsolatosan is elmondható ugyanez. Az inter pellációnak arra a részére idő hiányában nem nagyon tudok válaszolni, hogy milyen mértékű privatizációs bevételeket tudott az ÁV Rt. az elmúlt időszakban megtermelni. Erre annál is kevésbé van szükség, mert ezekről a bevételekről különböző más dokumentumok , illetve nyilatkozatok a tisztelt Ház előtt megfelelő mennyiségű információt adtak. Ezért legyen szabad mindössze két másik megjegyzésére reagálni, ami valóban a közgazdasági meg nem értéséről tesz tanúbizonyságot. Ami a Deák Ferenc utca 5. szám alatt tal álható székháznak a Budapest Bank vagyonába történő beapportálását illeti, önnek igazán tudnia kell, képviselő úr, hogy az apportálás maga nem jelent ingyenes és még kevésbé jogszabályellenes vagyonátadást. Hiszen itt arról van szó, hogy újonnan kibocsáto tt részvények fejében kapta meg a Budapest Bank azt a székházat. Tehát az Állami Fejlesztési Intézet mérlegében, ha ön azt véletlenül elemezni kívánja, kedves képviselő úr, megláthatja, hogy mindössze egy vagyonváltozás, egy eszközcsere történt: ahelyett, hogy az ÁFI vagyonában az ÁFI Részvénytársaság eszközei között egy épületvagyon szerepelne, ezek után az ÁFI Részvénytársaság a Budapest Bankrészvényekkel lett gazdagabb. Ez egy teljesen szabályos tranzakció volt, amit a február 22ei rendkívüli közgyűlés en a Pénzügyminisztérium jóváhagyott, megszavazott; ilyen értelemben teljesen kifogástalannak minősíthető. Azóta sem emelt senki törvényességi óvást ez ellen a tranzakció ellen, pedig megtehette volna a közgyűlést követő 30 napon belül. Végül, de nem utols ósorban a 12 milliárdos tőkejuttatásra annyit szeretnék elmondani - bár ez is megjelent már többször a nyilvánosság előtt és a sajtó hasábjain : itt annyi történt mindössze, hogy a költségvetés végső soron 12 milliárd forint összegben adott 20 éves lejára tú konszolidációs kötvényt a Budapest Banknak, méghozzá a negatív eredménytartalék kompenzálása és kiegészítése, feltöltése érdekében. (16.30) Ugyanakkor ez egy olyan államadósságot megtestesítő értékpapír, ami után járó kamatot a Budapest Bank azonnal visszautalja a költségvetésnek, következésképpen egy olyan papír juttatásáról van szó, amelyik ideiglenesen ugyan növeli az állam adósságát, folyamatos költségvetési
