Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 20 (97. szám) - Kapronczi Mihály (független) - a pénzügyminiszterhez és a földművelésügyi miniszterhez - "Kényszervállalkozók kényszeradóztatása, avagy a kárpótoltak büntetése" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KAPRONCZI MIHÁLY (független):
153 Tisztelt Országgyűlés! Az interpelláló képviselőtársunk nem fogadta el a miniszterelnök úr válaszát. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadj ae kérem, szavazzanak! (Szavazás. - Soós Károly Attila jelzi, hogy nem működik a gépe.) Kimondom a határozatot, az Országgyűlés 194 igen, 71 ellenszavazat és 8 tartózkodás mellett az interpellációra adott választ elfogadta. Kérem, hogy kapcsolják be a köz lekedési miniszter úr... (Közbeszólás: Ipari!) ...ipari miniszter úr gépét. SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár : Államtitkár! ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Mert feltételezem, hogy államtitkár átkapcsolta a sajátjára, akkor az államti tkár úr gépével van valami baj. Kinek nem működik még a gépe? (Dögei Imre jelentkezik, hogy az ő gépe sem működik.) Dögei képviselő úr. Kérem a jegyzőkönyvet egy nem szavazattal bővíteni. (Keresztes Sándor is jelentkezik, hogy a gépe nem működik.) Kereszte s képviselő úr gépe is rossz, akkor kettővel kérem a nem szavazatok számát növelni. Ki nem fogadta el még, képviselőtársaim? (Senki sem jelentkezik.) Kapronczi Mihály (független) - a pénzügyminiszterhez és a földművelésügy i miniszterhez - "Kényszervállalkozók kényszeradóztatása, avagy a kárpótoltak büntetése" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Kapronczi Mihály képviselőtársunk, független, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez és a földművelésüg yi miniszterhez "Kényszervállalkozók kényszeradóztatása, avagy a kárpótoltak büntetése" címmel. Az interpellációra majd a pénzügyminiszter úr fog válaszolni. Kapronczi Mihály képviselőtársamat illeti a szó. KAPRONCZI MIHÁLY (független) : Tisztelt Miniszter Urak! Az 1991. évi kárpótlási törvény célja volt többek között, hogy részleges kárpótlással ismét földhöz juthassanak azok, akiknek a földjét a kommunista államrend idején elvették. A törvény csak részbeni kárpótlást biztosított kárpótlási jegyek formájába n. A mezőgazdasági termelésből élő lakosság esetén bizonyos feltétellel lehetőség nyílt egy speciális kárpótláskiegészítésre is, ezt a törvény "mezőgazdasági vállalkozási támogatás"nak, a róla kiállított értékpapírt pedig "utalvány"nak nevezte el. Aki vá llalta, hogy mezőgazdaságból élő vállalkozó lesz, az igényelhette a tényleges kára és a kárpótlási jegy névértéke közötti kárrész erejéig az úgynevezett mezőgazdasági vállalkozási támogatást jelentő utalvány kiállítását. Ha például eredetileg egy millió fo rint volt a kára, akkor 360 ezer forintért kapott kárpótlási jegyet és további 640 ezer forintért ilyen utalványt. Megtévesztésül utalványnak nevezték, ugyanis így a levonás mértékét a kárpótlandó megkaphatta. Ezért ugyan pénzt nem lehetett kapni, hanem fö ldre lehetett az utalvánnyal licitálni. (Zaj.) A törvény szerint azonban nem volt elég vállalkozóként bejelentkezni az APEHhez. Vállalni kellett azt is, hogy ha öt éven belül a vállalkozó bármely okból abbahagyja a föld művelését, akkor kettős büntetéssel sújtják: egyrészt az utalványon szereplő összeget azonnal egy összegben kell visszafizetnie, másrészt még a földjét is kártalanítás nélkül veszik állami tulajdonba. A Bokrosféle törvény 89. §a szerint 1995 júliusától minden kiegészítő tevékenységet fol ytató egyéni vállalkozónak, így tehát a mezőgazdasági kényszervállalkozónak is legalább havi 4620 forint összegű baleseti járulékot akkor is meg kell fizetnie, ha jövedelme egyáltalán nem származott a
