Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 20 (97. szám) - Dr. Csapody Miklós (MDF) - a miniszterelnökhöz - "Ön szerint mennyire válhat el egymástól elemi közerkölcs és írott jog?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
145 DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! Képviselő úr azt a kérdést tet te fel, hogy méltán viselie Mahatma Gandhi nevét a Gandhi Gimnázium. Azzal kell kezdenem a válaszomat, hogy a Gandhi Gimnáziummal és a Gandhi Alapítvánnyal kapcsolatban fontos tudnunk, hogy az alapítvány magánalapítványnak minősül, tehát az alapítvány és az alapítók maguk döntenek arról, hogy milyen nevet kívánnak viselni. Ezért természetesen úgy gondolom, az ő szuverén joguk eldönteni a névviselést. De ha engem megkérdeztek volna erről, én azt mondtam volna, hogy méltán viseli ezt a nevet, mert maga Gandh i figurája azokat az eszméket és ideákat testesíti meg, amelyeket nyilván e gimnázium és alapítvány létrehozói is vallanak, vagyis a toleranciát, az egymás iránti megértést, a kisebbségek felé fordulást és a konfliktusok békével való megoldását. Úgy érzem, a cigányság hazai helyzetében és problémáiban is rendkívül fontos egy ilyen magatartásminta, egy ilyen eszménykép, ha lehet ezt így mondani. Tehát én helyénvalónak tartom, de még egyszer mondom, nem az én dolgom és nem is mi dolgunk abba beleszólni, hogy milyen nevet választanak. Azzal kapcsolatban, amit képviselő úr felvetett, nevezetesen, hogy beás cigányok járnak a gimnáziumba, ezáltal ők román nyelvet beszélnek - képviselő úr így fogalmazta meg a kérdését: nem lennee hasznos a román szellemi életből k iválasztani egy olyan figurát, akinek a nevét lehetne adni a gimnáziumnak , ezzel kapcsolatban a következőt szeretném mondani. Félretéve, hogy ezt nem lehet az előbb általam felhozott okok miatt, de elvileg is annyi problémát érzek ebben az ügyben, hiszen bár a beás cigányok valóban román nyelvet beszélnek, mégsem hiszem, hogy bármilyen módon Romániához kapcsolhatók lennének. Hiszen mondjuk ez legalább olyan dolog, mint mondjuk az angol nyelvet beszélő írek sem angolnak vallják magukat. Körülbelül ez a hel yzet a román nyelvet beszélő beás cigányokkal is. Ők beás cigányok és cigánynak vallják magukat. Nincs különösebb közük Romániához, azon túl, hogy a nyelv, amit beszélnek, döntően valóban onnan származik, ottani eredetű. Tehát emiatt sem tartom indokoltnak ennek a kérdésnek a fölvetését. Ez - mondjuk - olyan lenne, mintha - mondjuk - azt vetnénk fel, hogy a Waldorf iskola, vagy a Don Bosco iskola, vagy Comenius nevét változtassuk meg olyan módon, hogy valamilyen, a kétoldalú kapcsolatokban szimpatikus figur ának a nevét vegye fel az adott iskola, ne pedig az általános eszmei értékeit figyelje azoknak az embereknek, akiknek a példájára kíván hivatkozni a nevében is. Úgyhogy azt válaszolhatom képviselő úr, hogy egyfelől nincs közünk hozzá, másfelől, ha közünk l enne, akkor sem lenne helyes ennek a megváltoztatása, hiszen kívánatosak azok az értékek, amelyeket Gandhi fémjelez ma Magyarországon. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (15.30) Dr. Csapody Miklós (MDF) - a miniszterelnökhöz - "Ön szerint mennyire válhat el egymástól elemi közerkölcs és írott jog?" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály rendelkezése szerint a kérdések időszakában minden képviselőcsoport részéről legalább egy kérdésnek el kell hangoznia. Figyelemmel arra, hogy az a képviselőtársunk az MDF részéről, aki a sorrendben következett volna, nincs jelen, ezért az interpellációk előtt egy jóval hátrább lévő kérdés elmondására lesz még mód, amit Csapody Mikl ós képviselőtársunk intézett a miniszterelnökhöz, "Ön szerint mennyire válhat el egymástól elemi közerkölcs és írott jog?" címmel. Csapody képviselőtársunkat illeti a szó.
