Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 20 (97. szám) - Demeter Ervin (MDF) - a pénzügyminiszterhez - "Farizeus-e a koalíciós vezetés, vagy milyen körülmények között lett pénzügyminiszter Bokros Lajos?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DEMETER ERVIN (MDF):
122 Tisztelt Országgyűlés! Még délelőttre előirányoztuk a helyi önkormányzatokról szóló 1990 . évi LXV. törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitáját, egészen pontosan annak a teljes lezárását, azonban annyira előrehaladtunk ma az eddigi tevékenységünkkel, hogy a kormány képviselője, nyilván indokoltan, nem számított arra, hogy i lyen korán sorra kerül, és távollétében a Házszabály értelmében nem tárgyalható az ügy. Erre az aktusra, tehát ennek a vitának a lezárására ma délután, természetesen az ő jelenlétében sor fog kerülni. Tisztelt Országgyűlés! Most délután 2 óráig szünetet ta rtunk. (Szünet: 11.2714.04 Elnök: dr. Gál Zoltán Jegyzők: Boros László és Sasvári Szilárd) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérem képviselőtársaimat, foglalják el helyüket. Tisztelt Országgyűlés! Most az azonnali kérdések és válaszok ór ájára kerül sor; az erről szóló rendelkezések az új Házszabály 119. § (4) bekezdésében találhatók. A kérdés elmondására és a válaszadásra kétkét perc áll rendelkezésre. A képviselőnek és a megkérdezettnek egyperces viszontválaszra van joga, az utolsó szó joga a megkérdezettet illeti. Demeter Ervin (MDF) - a pénzügyminiszterhez - "Farizeuse a koalíciós vezetés, vagy milyen körülmények között lett pénzügyminiszter Bokros Lajos?" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Orszá ggyűlés! Demeter Ervin képviselőtársunk, MDF, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: "Farizeuse a koalíciós vezetés, vagy milyen körülmények között lett pénzügyminiszter Bokros Lajos?" címmel. Demeter Ervin képviselőtársamat illeti a szó. DEMETER E RVIN (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A koalíció vezető politikusai szinte naponta azt nyilatkozzák, hogy a nyilvánosság előtt lezártnak tekintik az ön végkielégítési ügyét. Szépszép, hogy önök ezt így gondolják, de bizonyára tisztában vannak vele, hogy a magyar társadalom nem így gondolja. Azért nem így gondolja, mert egy kérdést akkor lehet lezárni, ha a tényeket őszintén feltárják és nyilvánosságra hozzák. Ellenkező esetben nem lezárásról van szó, ha nem szőnyeg alá seprésről. Az embereket talán az bántja a legjobban, hogy úgy érzik, hogy megint orruknál fogva vezették őket, és megint a fejük fölött osztozkodnak. Nyilván egyszerűbb lenne a kérdés, hogyha a Budapest Banknál tapasztalhatók lennének azok a nagy eredmények, amire a miniszter úr hivatkozott, hogy megérdemli ennek a százszorosát is. De nem tapasztaljuk azt, hogy a privatizáció során a piac értékelte volna - eddig legalábbis - ezt a tevékenységet. És az is nagy kérdőjel, hogyha ilyen jól dolgo zott, miért volt szükség a 12 milliárdos állami támogatásra. Nehezíti a kérdést, az elvarratlan szálakat az, hogy ön úgy nyilatkozott, hogy erről a végkielégítésről a koalíciós vezetők tudtak. Idézem az MTI párizsi tudósítóját, aki az ö n nyilatkozatát közzétette: "Én előre megmondtam, hogy nekem a pénzügyminiszterség elvállalása kész anyagi csőd. Ezért minimum, hogy felveszem a végkielégítést; és ezt mindenki tudta" - fejtette ki a pénzügyminiszter. Bokros Lajos farizeusnak nevezte az et ikai okból őt támogató koalíciós politikusokat.
