Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 20 (97. szám) - A nyugellátások, baleseti nyugellátások 1995. évi szeptember havi emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CZOMA KÁLMÁN (FKGP):
115 nem volt Bokroscsomag, mégis mélységesen aggódtunk az életüket tisztességben végigdolgozó, végigszenvedő nyugdíjasain kért. A társadalomnak ez a széles rétege sok megpróbáltatáson ment keresztül. Túl van a világháború borzalmain, van, aki kettőn is, a háború utáni nehéz éveken, az Istent nem ismerő, embert nem kímélő, a Rákosi által vezényelt kemény diktatórikus rendszere n. Igaz, ezt már nem tudta eltűrni, s 1956ban megmutatta a világnak, hogy mire képes a tisztességes élniakarásért. Ezért újra bűnhődnie kellett, mert a nagy vezér utódai sem voltak kíméletesebbek, hiszen 195960ban a tszszervezéssel megfosztották tulajd onától, a szent magyar földtől, ami az életet jelentette neki. Ennyi megpróbáltatás és kemény munkával eltöltött évek után megfáradva, egészségileg megrokkanva, most már reményüket is elvesztve, sokszor panaszáradat közben sírva tengetik életüket. Aki nem járt ebben a cipőben, az nem tudja, hogy mennyire szorít. Aki nem tud azokkal az emberekkel azonosulni, akiknek 81015 ezer forintból kell napról napra élni, az érzéketlen, lelkileg szegény, az melldöngetve magyarázza, sőt segítenek neki megmagyarázni, ho gy miért érdemli meg a 16 milliót. A választási kampányban sokat ígérő, szociálisan érzékeny kormány most aztán nyújtja a kezét a nyugdíjas felé: nesze, itt van a semmid, fogd meg jól! Az öregségi nyugdíjat 4 százalékkal kívánja a kormány emelni - minimáli san 350, maximálisan 1400 forinttal , a rokkantsági nyugdíj, az özvegyi és szülői nyugdíj szintén 4 százalékos emelését javasolja a kormány - maximálisan 900 forinttal , az árvaellátást, baleseti járadékot szintén 4 százalék emeléssel - havi 550 forintta l. (10.50) Ezekkel a könyöradományokkal kívánja a szakértő kormány jutalmazni a több évtizedes becsületes munkával eltöltött éveket. Igaz, 14,5 százalékot ígért a kormány az 1995ös évre, ebből 11 százalékot már adott, így aztán meg is lesz a beígért száza lék, sőt egy fél százalékkal többet is kapnak a nyugdíjasok. Csak ott van a bökkenő, hogy akkor még 1820 százalékos inflációt ígértek az 1995ös évre. Ma már mindenki tudja, hogy ebben az évben ez jóval túl fogja haladni majd a 30 százalékot is. Bokroscs omagot sem ígértek, az is lett, és most már nyíltan kimondják, hogy még lesz belőle az év második felében is. Megkérdezném a miniszterelnök urat vagy a pénzügyminiszter urat, ha 10 000 forint lenne most a havi jövedelme és kapna hozzá 400 forintot, abból m it pótolna. A napról napra emelkedő élelmiszert vagy a villamosenergiaáremelés után a magasabb villanyszámlát, esetleg a magasabb fűtési költséget, ami a 34 forintos fűtőolaj helyett most már 89,50 forintban fog jelentkezni. Azt hiszem, ezek közül egyet s em lehet majd 400 forintból fedezni, nem pedig az összeset. Vagy ebből lehet fizetni a betegszállítást? Vagy a kórházi költséget? Talán még fogcsináltatásra is jut majd a nyugdíjasnak? Mert 1995ben ez mind pluszteherként nehezedik a lakosságra. A Függetle n Kisgazdapárt együtt érez ezekkel a nehéz helyzetben lévő emberekkel. Dr. Győriványi Sándor képviselőtársam, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetőhelyettese módosító indítványában 4 százalék helyett 6 százalékos nyugdíjemelést javasolt. Az öregségi nyug díjnál az alsó határt 350 forint helyett 525 forintban, a felső határt 2100 forintban határozta meg. A rokkantsági, özvegyi és szülői nyugdíj emelését szintén 4 százalék helyett 6 százalékkal, a 900 forintos felső határt 1350 forintra javasolja. Az árvaell átást 4 százalék helyett 6 százalékkal és az 550 forint helyett 825 forintos felső határral javasolja. Mi, a Független Kisgazdapárt képviselői azt kérjük a két kormányzó párt frakciójától, hogy ebben majd támogassanak bennünket. Az a népréteg, akikről besz éltem, akik tartalékokkal már réges régen nem rendelkeznek, ami kevés volt nekik, azt már régen felélték, így még nehezebb helyzetbe kerültek. A tűrőképesség határát már réges régen túllépték. A miniszterelnök úr még mindig türelmet kér. Meddig még?! Az el múlt évtizedekben, években hányszor kértek már? Volt, aki száz napot kért, sok száz napot adott már a megértő magyar nép. Attól tartok, sőt félek, nagyon félek, hogy elfogy már a türelem és akkor baj lesz. Ami fájó ezeknek az egyszerű embereknek, hogy máso k hibájából, önhibájukon kívül abba a nehéz helyzetbe keveredtek, amiben most vannak.
