Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 13 (63. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
962 Nem hagyhatja figyelmen kívül egy kormány az elmúlt évek fejleményei nyomán azt, hogy az államháztartás egyenlege hogy néz ki, hogy a nemzetközi és a hazai fizetőképesség hogy néz ki. Nem hagyható figyelmen kívül az egyenleg romlása. Mi azt gondoljuk, és a kormány ennek jegyében cselekedett, hogy kényszerhelyzet alakult ki Magyarországon, mert ha a kormány most nem intézkedik, később még súlyosabb problémákkal kell szembenézni. Nem hinném azt, hogy ellenzéki képviselőtársaim ne tudnák: nincsenek további tar talékok, megszűntek azok a tartalékok, amelyek az előző évben, években, évtizedekben még rendelkezésre álltak; megszűntek a külső finanszírozás tartalékai - hiszen ma sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel lehet külső támogatáshoz jutni, mint akár az előző év ekben , és megszűntek a belső finanszírozás tartalékai is. Abból indult ki a kormánykoalíció, abból indult ki a kormány, hogy rosszabb lenne a helyzet, ha ezt a rendkívül kedvezőtlen intézkedéscsomagot nem fogadja el. Rosszabb lenne a helyzet, mert a köve tkezmények kézbentarthatatlanok lennének. Az előző kormány, én úgy emlékszem, két évvel vagy három évvel ezelőtt egy konferenciát rendezett, ha jól emlékszem, azzal a címmel, hogy "A stabilizáció után". A stabilizáció még nem fejeződött be. Ebben, ha úgy t etszik, valóban gazdaságpolitikai vita volt az elmúlt években is, és az elmúlt nyolc hónapban is az ellenzéki pártok többsége és a mai kormánypártok között, hogy túl vagyunke a stabilizáción. Ez a kormánykoalíció abból indult ki, hogy nem vagyunk túl a st abilizáción, abból indultunk ki, hogy az előző kormány téves helyzetmegítélésből téves következtetéseket vont le. Abból indultunk ki, a kormánycsomag, ez az intézkedéscsomag abból indult ki: a tavalyi év, a tavalyi év gazdasági eredményei és az idei elmúlt néhány hónap bebizonyította, hogy az a gazdaságpolitika, amely nem alkalmaz ilyenfajta intézkedéseket, kézbentarthatatlan következményekhez vezet. A kormány megalakulásakor elmondta ezt. Elmondta ezt, hogy nem jutottunk túl a nehézségeken, elmondta a korm ány a megalakulásakor, hogy a stabilizáció nem fejeződött be. Elmondtuk mi ezt a választásokon is. A kormány természetesen hibáztatható. A kormánykoalíció hibáztatható. Elmondtuk többször is - és talán ez az egyetlen dolog, amiben a kormányt felelősség ter heli , hogy hamarabb is meg lehetett volna hozni ezeket az intézkedéseket. Ha hamarabb megszületnek ezek a döntések, vagy ilyen jellegű döntések, akkor talán a következmények nem ilyen súlyosak. (15.50) Feltehetően az ellenzéknek is szerepe van abban, hog y a kormány az ilyen kellemetlen következményekkel járó intézkedésektől mindaddig, ameddig tartózkodni lehetett, tartózkodni próbált. A mai helyzet már nem ilyen. Tovább az ilyen típusú döntések nem halaszthatók. (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból: Így van! ) Az önkormányzati választásokat emlegeti itt egyik képviselőtársam. Az önkormányzati választások régen befejeződtek. Ha pusztán választási szempontok vezérelték volna a kormányt, már megszülettek volna ezek a döntések. Más dolgokra is el lehet mondani, ho gy jobb lett volna, ha... Nyilvánvaló: kellemesebb, kedvezőbb lenne a feltételrendszer, ha a sokat emlegetett társadalmigazdasági megállapodás megszületik. Ha októberre megszületik a társadalmigazdasági megállapodás - mint az eredetileg tervezve volt , akkor a terhek elosztásáról, a következmények elosztásáról az érdekképviseleti szervekkel előzetesen érdemben lehetett volna konzultálni. Nyilván más helyzet alakult volna ki, mint most. Úgy ítélem meg, úgy ítéljük meg, hogy a társadalmigazdasági megállap odás elmaradása nem elsősorban a kormány felelőssége. (Dr. Gáspár Miklós: Ki a hibás? Az ellenzék? Ki?) Említettem, ellenzéki képviselőtársaim már említették - és feltehetően még el is fogják mondani , hogy ez a program, amelyet a kormány most elfogadott, nem más, mint a jövő felélése.
