Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ):
91 Nem kívánok általánosságban és hosszabban foglalkozni e javaslattal, csak egy egészen szűk részét kívánom felszólalásomban érinteni, annak ellenére, hogy néhányan már utaltak rá. Ez az úgynevezett közösségi munkavégzés. Nincs még egy é ve sem, hogy ez az intézmény bevezetésre került, alig van mérhető tapasztalat az országban erről, és ma a kormány úgy akar dönteni, hogy megszünteti ezt a lehetőséget. Hangsúlyozom, a hatályban lévő törvényjavaslat nem azt mondja, hogy azokat a munkanélkül ieket, akik hat hónapja nem tudnak dolgozni, munkára kell kényszeríteni. Nem! Az önkormányzat felajánlhat részükre munkát. Tehát amikor hatályon kívül helyezni tervezik ezt a rendelkezést, akkor elsősorban önkormányzati jogosítványt csorbítanak és úgy érze m - mint a parlament önkormányzati bizottságának egyik tagja , az önkormányzatok érdekében szükséges felemelnem a szavam, hogy az önkormányzatok megszerzett jogait ma ennek a parlamentnek nem volna ildomos csorbítani és szűkíteni, még akkor sem, ha azzal nem mindig és minden helyütt tudnak élni. (11.30) Ez a kérdés megoldásának egyik oldala. De nézzük, mi van a másik oldalon! Elhangzott - ugyancsak kormánypárti képviselő részéről , hogy ezáltal egy újkori kényszermunka kerül megszüntetésre. Különböző szép jelzőket lehet adni törvényi rendelkezéseknek, de utána kellene nézni, valóban volte ebben az országban ezen rendelkezés hatálybalépését követően kényszermunka. Én nem találkoztam vele sehol sem, pedig elég sokhelyütt megfordultam. Nézzük tovább a másik oldalt! Ez a módosítási javaslat tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely korábban nem szerepelt a törvényben, hogy a jövedelempótló támogatás mellett alkalmi munkát lehet vállalni. Na de kérem, háromezerháromszázvalahány forintért mennyi ideig lehet alkal mi munkát vállalni? Egyáltalán elképzelhető, hogy ez két napnál több munkavégzést jelent? Illetve: milyen anyagiak megszerzését biztosítja ez a munkanélküli számára? Ugyanis ezzel a módosítással hatályon kívül helyeznek egy olyan rendelkezést, amely a mini málbér felső határáig tette lehetővé a közösségi munkavégzés elrendelését. Csorbítom az önkormányzatok jogait. A munkanélkülinek azt mondom, hogy egyik oldalon adok egy lehetőséget, hogy önként vállalhasson munkát, nevetséges összegű - 3300 forintos - fels ő határig, ugyanakkor megszüntetem azt a lehetőséget, hogy a minimálbér erejéig, határáig az önkormányzat foglalkoztatást írhasson elő neki. Tessenek megkérdezni a polgármestereket - gondolom, nem kevés számban vannak az országban szocialista vagy szabadde mokrata polgármesterek , mit jelent egyegy önkormányzatnak, amikor a dolgozni nem akaró munkanélküliek csak a segély napján dörömbölnek az önkormányzatnál! Még egyszer nagyon kérem kormánypárti képviselőtársaimat, gondolják végig, amiről itt röviden szól tam. És ha úgy érzik, hogy körzetükből szerzett tapasztalatok alapján elfogadhatók az érvek, akkor szíveskedjenek támogatni azon módosító indítványainkat, amelyek ezen rendelkezések további hatályban maradásának érdekében fognak megszületni. Köszönöm szépe n. (Taps az ellenzék soraiban.) (A jegyzői székben Boros Lászlót dr. Trombitás Zoltán váltja fel.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Juhász Pálnak, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) : A közösségi munka kapcs án szerettem volna egy korrekciót tenni: nem élt a rendszer. Részben azért nem élt, mert a triparti tanács borzasztóan ellene volt, részben azért, mert az önkormányzatok nem vállalták magukra azokat a konfliktusokat, amelyek ezzel járnak. Tehát itt egy nem létező intézmény megváltoztatásáról van szó, nem pedig egy élőről. (Taps a kormánypártok soraiban.)
