Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 7 (62. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF):
876 Azt már számtalan képviselőnk elmondta, hogy ezt a törvényjavaslatot alapvetően elhibázottnak tartjuk. Nagyon sokan, kormánypárti és ellenzéki képviselők is sorolták a javaslat hibáját. Engedjék meg neke m azt, hogy annyit mondjak, hogy mindenkivel egyetértek, aki hibákat sorolt fel, és ezeket én újabbakkal növeljem, és csak olyasmiről beszéljek, ami eddig még nem hangzott el. Ugye, azt ebben a testületben nem kell mondanom, hogy a privatizációs törvénynek háttértörvényei vannak, olyan törvények, amelyekben lévő szabályok érvényesülnek akkor, hogyha nem mond mást a privatizációs törvény. A privatizációs törvénynek egyik háttértörvénye a gazdasági társaságokról szóló törvény. Ami itt nincs szabályozva, ott a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai érvényesülnek, és ami ott sincs szabályozva, azokban a kérdésekben pedig a polgári törvénykönyv szabályai az érvényesek. (12.20) Ezért ilyenkor célszerű egy olyan megoldást választani, hogy csak abban az ese tben írunk le valamit a privatizációs törvényben, ha azt akarjuk, hogy ez másként legyen, mint a háttértörvényekben. Vagy ha úgy gondoljuk, bizonyos megértési nehézségek miatt jó az, ha a privatizációs törvényben is benne van, akkor meg az a célszerű, ha p ontosan átvesszük a háttértörvényeknek a szóhasználatát. Ha nem ez történik, akkor biztos, hogy a jogalkalmazás során probléma - esetleg megoldhatatlan probléma - adódik. Ez a javaslat nem követi az általam előbb elfogadhatónak tartott egyik megoldást sem. Tartalmaz szabályokat olyan kérdésekben, amelyeket a háttértörvények rendeznek, és másként fogalmazza meg itt. Ebből biztos, hogy baj lesz. Csak példát hadd mondjak - megígérem, nem fogok mindent felsorolni: A törvényjavaslat 6. §ának (2) bekezdése egyet értési jogot mond ki - az egyetértési jognak a nem magyar megfelelőjét, azt hiszem, a nagyközönség jobban érti: ez a vétójog. Hogy helyes vagy nem helyes a vétójog, erről hadd ne beszéljek. Utána azt mondja, hogy az egyetértés hiányában kötött szerződés ér vénytelen. Magyarul azt mondja ki, hogy ez egy jogszabályi feltétel - az egyetértési jog, pontosabban az egyetértés , és azt mondja ki, hogy a jogszabályba ütköző szerződés érvénytelen. Ugyanakkor ott van a háttértörvény, a Ptk., amely háttértörvény megmo ndja, hogy mi történik a jogszabályba ütköző szerződéssel. A Ptk. azt mondja, hogy semmis. Az érvénytelenséghez kétféle úton lehet eljutni: a semmisséggel és a megtámadhatósággal. Ú gy gondolom, itt az lett volna a helyes megoldás, hogy nem mond semmit - ha nem mond semmit, akkor beugrik a Ptk., és megy minden a maga rendjén. Ha pedig úgy gondoljuk, azért mégis az érthetőség kedvéért jobb ezt megismételni, akkor viszont a Ptk. szóhasz nálatát kellett volna követni, mert ha nem azt követjük, akkor ebből doktori disszertációkat fognak írni, hogy vajon mi a csudának van itt eltérés. De hadd mondjam tovább! Itt jogalkalmazási problémákat okozna ez az ilyenfajta megoldás. De van a törvényjav aslatban olyan háttértörvényismétlés is, ahol meg úgy érzem, pont az eredeti szándék ellenére fordítaná a tényleges megoldást. Ugyanis a törvény nem az, amit elképzelünk róla, hanem az, ami oda le van írva, és nem érdekes, hogy a jogalkotó eredetileg mit akart, hogyha más szöveget írt le. A gazdasági társaságokról szóló törvényről elmondtam már az előbb, hogy szintén háttértörvénye a privatizációs törvényjavaslatnak. A gazdasági társaságokról szóló törvény felsorolja azt, hogy a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek ebbeli minősége mikor szűnik meg, s ott felsorolja: halállal, lemondással, visszahívással. Megint az a helyzet: ebben a törvényjavaslatban vagy azt csináljuk, hogy nem írunk le semmit sem, akkor beugrik a Gt., és akkor jöhet a visszahív ás, a lemondás, a halál stb.; vagy ha leírjuk, akkor azokat az okokat kell fölsorolni, amelyek a Gt.ben vannak, illetve ha annál több van, vegyük még azt is oda. De azt csinálni, hogy a Gt.ben leírt okokból egyetlenegyet kiemelek és a többit nem...? A tö rvényjavaslatban magában is benne van, hogy amiről a törvényjavaslat nem szól, ott a Gt. szabályait kell alkalmazni - ebből az következik, amiről a törvényjavaslat szól, ott ennek a törvénynek a szabályait kell majd figyelembe venni. Következésképpen abból , hogy a megszűnési okok közül egyetlenegyet emel ki a törvényjavaslat - és
