Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 7 (62. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP):
869 követelmény. A törvényjavasla t szerinti megoldás esetében inkább a Békesi úr által említett másik veszély forog fenn. Tudniillik - idézem ezt is - kompetenciahiány miatt súlyosan sérülhetnek a gazdaságpolitikai vagy ágazati érdekek. Ha viszont ezen vállalatok célja elsősorban a befekt etett tőke, a vagyon minél jövedelmezőbb hasznosítása, akkor az állami tulajdon fenntartása nemcsak szükségtelen, hanem ellenkezik a törvénytervezet koncepciójával is. Ez a logikai ellentmondás csak az előbbi kérdések megválaszolása után oldható fel. Ide k apcsolódik még egy kérdés: ha ezek a vállalatok olyan feladatokat végeznek vagy kapnak, amelyek nem, vagy nem csak saját érdekeiket szolgálják, hanem a mezőgazdaságét általában, akkor logikai ellentmondás a részvénytársasági forma még akkor is, ha ezek a t ársaságok többségi állami tulajdonban maradnak. Gyakorlati tapasztalatból tudom, hogy szinte naponként megjelenő konfliktus van a profitnövelési cél, illetve elvárás és a gyakran veszteséges vagy kevésbé jövedelmező, úgynevezett stratégiai feladatok között . Ha az egész mezőgazdaság érdekeit vagy a tájkörzet érdekeit is idevetjük, akkor ezek a vállalatok ezt szolgálják. Akkor nem a többségi tartós állami tulajdon a helyes megoldás, hanem az, hogy a tevékenységükben érdekelt termelők tulajdonába kerüljenek. A kkor viszont még az is megfontolandó, hogy a részvénytársasági forma helyett nem célszerűbbe az egyéni és a szövetkezeti termelők, illetve felhasználók által létrehozott másodlagos szövetkezet formájában működtetni azokat? Csak megjegyzem, hogy én a részv énytársasági formát, amely kifejezetten tőkehasznosító, profitra, osztalékra orientált társasági forma, általában sem tartom elfogadhatónak a kifejezetten földhöz kapcsolódó mezőgazdasági tevékenységeket. Különösen nem, ha figyelembe veszik azokat a ma már Európában általánosan elfogadott irányzatokat, hogy a mezőgazdaságnak a természetmegőrző és fejlesztő, tájmegőrző és fejlesztő, valamint regionális feladatokat is ellátó szerepe van. Bár a gazdasági hatékonyság ezeknél is követelmény, az egyoldalú profi térdekeltség mégis ellentétes olyan feladatokkal, amelyek eredményét a piac nem értékeli, amelyeknek nincs piaci ára. Például biotópok fenntartása, vadkímélő technológiák és így tovább. Véleményem szerint a helyes megoldás az lenne, ha most a tartós állami tulajdonban felsorolt vállalatoknál szétválasztásra kerülnének a kifejezetten profitérdekeltség alapján működő részek és azok, amelyek elsősorban a mezőgazdasági ágazat érdekeit szolgálják. Ez utóbbiakra viszont a társasági törvényben új társasági formát kellene megfogalmazni, olyat, amely egyaránt szolgálná a hatékony működést és a sokoldalú, de nem feltétlenül a profitmaximalizálás alapján megoldható feladatok teljesülését is. Még jobb megoldás lenne másodlagos szövetkezetenként működtetni azokat. Ez ese tben az is lehetségessé válna, hogy az ilyen vállalatoknak az a föld is a tulajdonába kerüljön, amelyen gazdálkodnak. A jelenlegi megoldás, amely szerint a tartósan állami tulajdonban maradó mezőgazdasági vállalatok csak bérlői a földjüknek, számos működés i zavar forrása, és ellentétes a tőlük elvárt feladatok biztonságos teljesítésének követelményével. A mezőgazdaság stratégiai érdekei szempontjából azoknak az állami gazdaságoknak is nagy jelentősége van, amelyek ugyan nem rendelkeznek különleges biológiai alapokkal vagy védett természeti erőforrásokkal, de jelentős integrációs tevékenységet folytattak eddig is, vagy folytatnak a jövőben. Számos ilyet lehetne mondani, de egyet külön is megemlítek, a Tokaj Kereskedőház szerepét, hisz itt majd 15 ezer termelő t kellene koordinálni, és bizony, történelminemzeti értékünknek egy része vagy nagy része veszendőbe mehet. Kérem miniszter urat, támogassa majd ezen módosító indítványunkat. Azt kérjük, hogy a Tokaj Kereskedőház is valamilyen formában - százalékot meghat ározva - tartós állami tulajdonban maradjon. Azért merem ezt megtenni, mert azon kívül, hogy a jó tokaji bort, az aszút, gondolom, mindenki szereti, és különösebb érdekem csak azért fűződik ehhez, hogy ott, abban a térségben, mint említettem, több mint 15 ezer termelő van, és a munkanélküliség óriási.
