Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 7 (62. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
863 Úgy látszik, az a választási szlogen, hogy "szakértői kormány", megjelenik ebben a javaslatban is: szakértői privatizáció. A szakértői kormányról már le tetszettek tenni - én azt hiszem, hogy l e kéne tenni a szakértői privatizációról is. Vannak tanácsadó szervezetek, azokat meg lehet bízni, de nagyon szigorú felelősségi feltételeket kell beiktatni a rendszerbe, hogy az állami vagyon ne áron alul legyen eladva, ne legyen lehetőség arra, hogy a sz akértők megkörnyékezésével valójában a magyar államot érje károsodás. Nem kívánnék hosszasan foglalkozni azokkal a - vélhetőleg - elírásokkal, amelyektől némiképp hemzseg ez a törvényjavaslat. Az 1. § mindjárt az állam értékesítési kötelezettségéről szól. Valójában, tessenek megnézni a javaslatot, azt a 27. § tartalmazza. Az 1. § igazából értelmező rendelkezések halmaza. Egy törvénynek a hatályát szokás megfogalmazni az első szakaszokban - itt az 5. §ban kerül erre sor. Viszont, ha valaki megnézi azokat az utaló szabályokat, amelyeket később a 27. § tartalmaz, nem fogja találni, hogy mire utal a 27. §ban a jogalkotó, mert a 7. és a 8. § vonatkozik a tartós állami tulajdonra, ami éppen ki van véve ezen törvény hatálya alól; mert amit privatizálni lehet, azt az 5. § sorolja föl. Nagyon érdekes a törvényjavaslatnak az a megfogalmazása, hogy módosítani akarja a gazdasági társaságokról szóló törvényt: az egyszemélyes részvénytársaságnak a felelősségét kívánja kibővíteni. Kénytelen vagyok megké rdezni azonban: lehetségese egy nagyon szigorú felelősségi szabályt visszamenőlegesen hatályba léptetni? Véleményem szerint nem. Mégis, ez a törvényjavaslat visszamenőlegesen kívánja az egyszemélyes részvénytársaság felelősségét nagyon szigorúan szabályoz ni. Igen figyelemre méltó, hogy ez a javaslat hatályon kívül helyezi az 1992. évi XLIV. törvényt, viszont a törvényjavaslat 76. § (1) bekezdése hivatkozik arra, hogy bizonyos szabályok esetében alkalmazni kell a hatályon kívül helyezett törvény 42. §át. T isztelt képviselőtársaim, ez nyilvánvalóan nem megy. Ha hatályon kívül helyezünk egy jogszabályt, azt követően, bármennyire is praktikusnak tűnik, a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket nem tudjuk érvényesíteni. Nem találom az összhangot a törvényjavas latban, hogy a minisztériumok vagy a miniszter gyakorol bizonyos jogokat. Ugyanis az ágazati minisztérium esetében, ha megnézik képviselőtársaim a törvényjavaslat 4. § (1) és (2) bekezdését, ott mindig a minisztérium egyetértéséről van szó. Ezt követően vi szont a kodifikátorok rájöttek arra, hogy Magyarországon a miniszter gyakorol jogosítványokat, és a 6. §tól kezdve minduntalan miniszterről szólnak. Jó lenne megteremteni az összhangot, és egyértelművé tenni, hogy a magyar jogfelfogás szerint a minisztéri um nem jár el önállóan; a miniszter gyakorolja azokat a jogosítványokat, amelyek egyetértési, véleményezési vagy jóváhagyási jogkört jelentenek. Ebben a privatizációs törvényben nincs benne az, amit előttem néhány képviselőtársam már kifogásolt: hogy hol j utnak és hogyan jutnak az egyszerű magyar állampolgárok tulajdonhoz. Ugye, azt nem tekinthetem annak, ami a jogszabályban nagyon ravaszul van megfogalmazva az egyszerűsített privatizációs eljárások során: lehetőség és mód nyílik arra, hogy 10 százalékos fi zetés mellett a vezetők és a munkavállalók kivásárolhassák a társaságot. Aztán öt év elteltével ingyen megkapják a másik 50 százalékot, ennek az 50 százaléknak az 50 százalékát viszont ki kell osztani azok között, akik nem vettek részt a kivásárlásban. Tis ztelt képviselőtársaim, őszintén megmondom önöknek, ennek nem látom az indokát. Egyrészt a szabályozás rettenetesen homályos, mert nem szól arról, hogy akik nem vettek részt a kivásárlásban, mikori időponttól kell hogy dolgozók, illetőleg vezetők legyenek: öt évvel korábban, vagy akkor, amikor az állam a másik 50 százalékot átadja? Arról se szól, hogy ezt az 50 százalékot végül is milyen arányban kell fölosztani a részt nem vevő vezetők és dolgozók között. De azért meg kell kérdeznem: aki nem vesz részt a k ivásárlásban, az miért kap ingyenes vagyonjuttatást? Ilyen erővel Magyarországon a pedagógusok, az orvosok, a köztisztviselők, a közalkalmazottak mind
