Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 7 (62. szám) - A környezet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - IZSÓ MIHÁLY (FKGP):
854 kapcsolatos tevékenységét. A 82. § ( 1) bekezdését kérem úgy kiegészíteni, hogy a változást ne csak a felügyelőségnek, hanem a nyilvántartást vezető jegyzőnek is be kelljen jelenteni. Hiszen ő is felelős a nyilvántartásért. A 86. § sok mindent leír, de nem beszél dimenziókról és számokról. Ne m utal arra, hogy például a nemzetközi szabványokban vagy a magyar szabványban erre meghatározott valamilyen normatívákat kell figyelembe venni. Vannak olyan normatívák a nemzetközi elvárások, szabványok szempontjából, amelyek Magyarországon azonnal nem te ljesíthetők. Még ha azonnal lecseréljük ezeket a berendezéseket, a városi füstölgő buszokat, a dízel üzemű Zileket, nem tartalmaz a törvénytervezet ez esetben olyat, hogy a felújítás alkalmával ezeket le kell cserélni. Vagy nem mond olyat, hogy nem szabad nagy felújításokat elvégezni ezeknél a berendezéseknél vagy gépeknél. Vagy nem mond olyat, hogy új beruházásoknál ilyen várható normatívájú, környezetre ártalmas berendezéseket ne vásároljunk. Vagy nem mond olyat, hogy egy év türelmi idő - egyszerű határér tékekre vonatkozó adatok nélkül a törvénytervezet nem értelmezhető. Azt értem alatta, hogy esetleg türelmi időt lehetne adni az előbb említettek lecserélésére. A 106. § vége felé nagyon sűrűsödnek a lazaságok, amiből egyértelműen kitűnik, hogy a környezetv édelmi program, a környezetvédelmi törvénytervezet a kormányt az Országgyűlés fölé helyezi. A 120. § (1) bekezdésében olvasható: "a kormány által jogszabályokban meghatározott". Melyik ez? A kormány eldönti magának? Most a kormány hozza a környezetvédelmi törvényt vagy az Országgyűlés? Ha az Országgyűlés, akkor azt most vitassuk meg, ha a kormány, akkor mondjuk ki, hogy a jelenlegi kormány nem veszi figyelembe az Országgyűlés létét, és nem veszi figyelembe annak legfelsőbb jogalkotói jogosultságát. A 107. § záró rendelkezéseinek a 10. fejezete továbbragozza az előzőt: Országos Környezetvédelmi Tanácsot hoz létre. Miért kell nekünk tanács? Ha már egyszer megszüntettük a tanácsokat, akkor miért hozzuk létre? Ha már létre akarja hozni dr. Baja Ferenc miniszter úr a Magyar Köztársaság kormánya részéről a törvénytervezet elfogadása kapcsán az Országos Környezetvédelmi Tanácsot, akkor jó lenne tudni, hogy kinek mi lesz a feladata, hatásköre, milyen költségeket igényel ennek a működése. Ha egyszer van Környezetvédel mi Minisztérium, akkor szükség vane egyáltalán Országos Környezetvédelmi Tanácsra? Vagy ha van Országos Környezetvédelmi Tanács, kelle nekünk Környezetvédelmi Minisztérium? Különben is, ha a szovjetekkel elmentek a tanácsok, akkor a környezetvédelem köpö nyege alatt ne jöjjenek vissza! Találjunk ki valamilyen jobb szervet, ami nem a tanácsok fogalma alá tartozik, például: környezetvédelmi felügyelőség. Jelenleg azért vagyunk itt, hogy a környezetvédelmi törvényt elfogadjuk, módosítsuk, vagy ne fogadjuk el. Én nem tartok helyesnek egy olyan törvényt, hogy az Országgyűlés, a törvényalkotás legmagasabb szerve, lemondjon a kormány javára, hogy ezzel egyidejűleg alárendelje önmagát. Adott esetben - a 107. § (6) bekezdése - a polgármester a felelős, vagy a jegyző ? Ez a további kérdésem. Mert itt úgy hangzik, hogy a települési önkormányzatok polgármesterének és jegyzőjének részletes környezetvédelmi, államigazgatási hatáskörét fogja meghatározni. Nem tudom, nyugati államokban az általános szokások szerint a polgárm esterek a települések képviselői. Fizetett, felelős alkalmazottja viszont a jegyző, az előadó. Innentől kezdve nem tudom, melyikük a felelősebb. Az a polgármester, aki egy falut, települést képvisel, vagy az a jegyző, aki esetleg jogász, államigazgatási fő iskolát végzett, és nem a falut képviseli, hanem fizetett alkalmazottként a jogrendért végez szolgáltatást és visel felelősséget. Én úgy érzem, itt a régi tanácsi szervezetekhez hasonlít ez a rendelkezés. Talán még annyit, hogy a törvénytervezet végén van egy általános indoklás, amelyik jobban sikerült, mint maga a törvénytervezet, és maga az általános indoklás semmilyen formában nem hasonlít a törvénytervezethez.
