Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 6 (61. szám) - A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
806 hiszen a feltalálói minőségének megnevezéséhez alapvető joga van. De annak ellenére alapvetően a feltalálók számára előnyös ez a megoldás. A Feltalálók Egyesülete írt nekem levelet, hogy ezz el kapcsolatban kérik, abban, hogy a 16. § (3) bekezdésében szereplő szakértői testület tagjai közé ne csak az országos munkavállalói érdekképviseleti szervezetek képviselőit vegyék fel, hanem a feltalálók szervezetei képviselőit is, hiszen itt egy rendkív ül sajátos érdekképviseletről van szó, ami talán elsősorban nem is annyira anyagi jellegű, hanem sokkal komplexebb, összetettebb. Az eljárással kapcsolatban - ahogy államtitkár asszony is elmondta - a szakaszos eljárásra kellett áttérni. Ezt sem indokolta a magyar gyakorlat, a magyar gyakorlat enélkül is harmonikusan megoldotta a problémákat. De épp azért, hogy meglegyen a jogharmonizáció, ez önmagában elfogadható. Tizennyolc hónap után közzé kell tenni a találmányt. Ez jó, ugyanakkor - mint régi feltaláló - talán azt javasolnám, meg kellene kísérelni ennek a lecsökkentését egy évre, hiszen a vizsgálatokat egy év alatt is el lehet végezni és közzé lehet tenni. Optimális esetben huszonötharminc hónap alatt lehet megkapni egy szabadalmat egy találmányra. Úgy gondolom, a mai, rendkívül gyors, felgyorsult fejlesztési időszakban ennek a csökkentésére kellene törekedni. Tudom, hogy vannak négyöthat évig átfutó találmányok is, ahhoz képest ez javulás. De akkor, amikor az elektronikában ötévenként vagy nyolcévenké nt generációváltás van, ez túl hosszúnak tűnik, és arra ösztönzi az ipart, hogy ne egyedül a klasszikus találmányi oltalmat használja, hanem más védekezést, más védő eszközöket alkalmazzon. (16.40) Nagy előnye a törvényjavaslatnak, hogy a végrehajtási szab ályozás legfontosabb elemeit is magában foglalja, és nem ad felhatalmazást jogok korlátozására sem. Azt hiszem, nyugodt lélekkel elmondhatom, hogy jó munkát végzett az Igazságügyi Minisztérium kodifikációs teamje, széles körű tanácsadó apparátussal kiegész ítve. Néhány módosító indítvány elfogadása és beillesztése után alapvetően jó törvényt alkothatunk; és bízom abban, hogy miként száz évvel ezelőtt is hamar sikerült ezt a törvényt meghozni, úgy a tisztelt Ház ezt is hamar meghozza. S ha most nem is száz év re alkotunk törvényt, de legalább addig, amíg az egyesült Európában lesz majd egy nagy közös európai szabadalmi törvény. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Mécs Imre felszólalását. Soron következik Sepsey Tamás, a Magyar D emokrata Fórum részéről; őt követi majd Rott Nándor, a Független Kisgazdapárt részéről. Megadom a szót. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Cogito ergo sum - gondolk odom, tehát vagyok. Ez a descartesi mondás lényegre törően és kifinomult eleganciával fogalmazta meg az ember egyik leglényegesebb tulajdonságát, amelyet egyesek Istentől, mások a természettől származtatnak. Azt tudniillik, hogy az ember a szellem erejéve l képes arra, hogy gondolati úton - a világ tapasztalati tényeit megvizsgálván - újat tudjon alkotni. Az alkotás nagyszerűsége, az új létrehozásának lehetősége, az ember teremtőképessége az, amely immár évezredek óta formálja az emberiség történelmét. Az e mber a szellem erőforrásainak felhasználásával ősidőktől kezdve képes arra, hogy uralma alá hajtsa a természetet. Az emberiség történelmét úgy is tanulmányozhatjuk, mint a műszaki fejlődés folyamatát. Főként a polgári társadalmak megjelenése óta egyre nagy obb szükségként jelentkezett az úgynevezett szellemi tulajdon jogának elismertetése, modern szóhasználattal élve a szerzői- és az iparjogvédelmi jogintézmények kialakításának, majd továbbfejlesztésének igénye.
