Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 6 (61. szám) - A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
802 árnyaltabban és szélesebben határozza meg. Külön szól a termék- és eljárási szabadalmakból folyó jogokról, nevesíti továbbá hasznosítási cselekményként az előállítás, a használat, a forgalomba hozatal és a behozatal mellett a forgalomba hozatalra való felajánlást, az eljárás használatra ajánlását, a termék raktáron tartását. Ezenkívül szabályozz a a közvetett hasznosítást is. A törvényjavaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a kizárólagos hasznosítási jog mely cselekményekre nem terjed ki. Ezek közül feltétlenül meg kell említeni a gazdasági tevékenység körén kívül végzett, valamint a kísérleti cé lú cselekményeket. A végleges szabadalmi oltalom időtartama a javaslat szerint továbbra is a bejelentés napjától számított húsz év marad. A hatályos joghoz hasonlóan a törvényjavaslat sem csak az oltalom statikus oldaláról szól, hanem rendelkezik a szabada lmi jog dinamikus részéhez tartozó licenciaszerződésekről is. A szabadalmi licenciaszerződés a szabadalom átruházása mellett a technológia transzferjének egyik alapvető jogi mozgásformája. A javaslat csak a hasznosítási szerződés legfontosabb szabályait ál lapítja meg. Általános jelenség a külföldi jogrendszerekben is e szerződésekre vonatkozó szabályozás szűkszavúsága, keretjellege. Ennek az az oka, hogy a szerződések rendkívül vá ltozatos viszonyokhoz igazodnak. A javaslat - eltérően a hatályos jogtól - hangsúlyosan utal a licenciaszerződések és a versenykorlátozási tilalmak viszonyára. A törvényjavaslat a bitorlás két formáját szabályozza. A találmánybitorlás lényegében a találmán yi gondolat eltulajdonítása, a szabadalombitorlás pedig a kizárólagos hasznosítási jog megsértése. A szabadalmi eljárások részben államigazgatási, részben bírósági hatáskörbe tartoznak. A szabadalmakkal kapcsolatos státuszügyeket az iparjogvédelem országos hatáskörű államigazgatási szerve intézi, amely a javaslat szerint Magyar Szabadalmi Hivatal néven folytatja majd működését. A bírósági hatáskör a hivatal határozatainak megváltoztatására irányuló eljárásokra és a szabadalmi perekre terjed ki. A Magyar Sza badalmi Hivatal előtti szabadalmi ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályait a javaslatban foglalt eltérésekkel kell majd alkalmazni. A szabadalmi eljárásokban számos speciális rendelkezésre van szükség. Ezeket a szabályokat a javaslat a haza i és nemzetközi jogfejlődés eredményeinek, valamint az európai jogharmonizáció követelményeinek megfelelően tartalmazza. A szabadalmi bejelentési eljárás több szakaszra oszlik, az eljárás továbbvitele rendre az ügyfél döntésétől függ. Az eljárás tehát az ü gyfél uralma alatt áll, és más szempontokból is ügyfélbarátnak nevezhető. Tisztelt Országgyűlés! A szabadalmi ügyvivőkről szóló T/487. számú törvényjavaslat a szabadalmi jog érvényesülése szempontjából fontos. Nem elegendő csupán az anyagi és eljárási szab ályok korszerűsítése, elengedhetetlen a szabályozás tényleges megvalósításához szükséges infrastruktúra megteremtése, illetve fejlesztése is. Ennek a szabadalmi jog területén mellőzhetetlen részét képezik a szabadalmi ügyvivők. A szabadalmi ügyvivők iparjo gvédelmi ügyekben hivatásszerű képviseletet látnak el a hatóságok és bíróságok előtt. Tevékenységük egyszerre mérnöki és ügyvédi természetű, munkájukban a műszaki és jogi elemek összefonódnak. Tisztelt Ház! A szabadalmi ügyvivői tevékenység világszerte az iparjogvédelemmel, főleg a szabadalmi joggal párhuzamosan alakult ki és fejlődött külön, megbecsült hivatássá. Magyarországon az 1870es évektől kezdve jöttek létre irodák, melyek szabadalmak kieszközlésével foglalkoztak. Az első magyar szabadalmi törvény az ügyvédeket és a szabadalmi ügyvivőket jogosította fel arra, hogy ügyfeleket képviseljenek a szabadalmi hivatal előtt. 1949ig kizárólag magánirodákban működtek. Ezt követően fokozatosan az állami iroda és az ügyvivői munkaközösség vált tevékenységük kiz árólagos szervezeti keretévé. A szabadalmi ügyvivői működés feltételeit szabályozó hatályos rendelet, mely 1976ban született, mára teljességgel korszerűtlenné és túlhaladottá vált.
