Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 6 (61. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
792 Közel egy hete, hogy a Hornkormány új pénzügyminisztere, Bokros Lajos úr - akit én is üdvözlök - letette előttünk a hivatali esküt. Ez a tény - és az, hogy miniszter úr egyúttal közzétette nevezetes 25 pontját - késztet minket arra, hogy szót kérjünk napirend előtt. S ez a kérdés valóban az ingatlanadó. Azt nem kívánjuk megvitatni - mert nincs rá idő , hogy érvényese még a kormányprogram, vane Békesiprogram Békesi nélkül, illetve miért nincs, ha van; erre a szociálliberális kormány frakciói nyilván kiválóbbnál kiválóbb magyarázatokat fo gnak adni. Egyetlenegy dolgot kívánok aláhúzni: élesen elítéljük azt, hogy a kormány ötletszerűen, átgondolatlanul, először a vagyonadó, most pedig az ingatlanadó ötletével, annak bevezetésével fenyegetőzik. Megítélésünk szerint a vagyonadó sem és most az ingatlanadó sem lehet alap a költségvetés semmilyen problémájának a megoldására. Aki ma az országban ingatlanadót akar bevezetni, az nem ismeri a mai magyar ingatlanhelyzetet, az ingatlantulajdonosok jövedelmi helyzetét, teherbíró képességét. Nem vitatjuk, hogy egy szűk réteg létezik ebben az országban, amelynek nem lehet probléma ennek az új adónemnek a kifizetése, meggyőződésünk szerint azonban a döntő többség erre képtelen. (15.30) Magyarországon az elmúlt negyven év lakáspolitikájának eredményeképpen az ingatlanérték és az ingatlanban lakó tulajdonosok jövedelmi helyzete elszakadt egymástól. Ez a fővárosban és a falvakban egyaránt érvényes. Amikor kistelepüléseken kalákában, rendkívül sok egyéni erőfeszítéssel aránylag nagy ingatlanértékű épületet húztak fel, ez nem jelenti azt, hogy ezeknek a vagyoni helyzete alkalmas arra, hogy kifizessék a tervezett adó mértékét. Ezért ma véleményünk szerint az ingatlanadó bevezetése szociálisan rendkívül igazságtalan. Az előző szocialista kormányok lakáspolitikája mia tt ma a magyar lakásvagyon közel felében óriási összegű az elmaradt felújítás. Ez 1989ben is jóval meghaladta a százmilliárd forintot. Ezért voltak kénytelenek eladni az önkormányzatok az önkormányzati tulajdonú lakásokat, hiszen nem tudták azokat felújít ani, nem tudták az értéküket megőrizni. Ez ma az új tulajdonosokra hárul. Irreális ezektől az új tulajdonosoktól elvárni, hogy most még az állam által korábban elmulasztott felújítás mellett ingatlanadót is fizessenek. Ha belegondolunk, hogy először 1945 u tán az állam államosít, majd nem tudja, vagy nem újítja fel az általa elvett lakásokat, ezek negyven év alatt tönkremennek, ezért most eladja őket, majd miután eladta, adót vet ki rájuk. Azt hiszem, hogy erre mondja a viccben az Amerikából hazatért hazánkf ia, hogy "ügyes". Ma Magyarországon az ingatlannyilvántartás nem tükrözi a valós helyzetet. Nem tükrözi az ingatlanhelyzetet sem. Ennek csak részben oka ezen intézmények pénzhiánya. Ma az alapvető ok a kárpótlási folyamat óriási mennyiségű átírási terhe. Ezért az adókivetésének a technikai alapjai sem biztosítottak. Élesen elítéljük az ingatlanadó tervét. Arra kérjük a kormányt és az új pénzügyminiszter urat is, hogy fontolja meg és vonja vissza az erre vonatkozó, nyilvánosság elő tt tett kijelentéseit. Valamennyien ismerjük - akik erről nyilatkozunk - az ön cikkét a Magyar Hírlapban, ismerjük a kétmillió forintos luxushatárra vonatkozó elképzelését. Gondoljunk bele, hogy hány lakás van ma, mondjuk ebben a városban, kétmillió forint alatt. Remélem, hogy Isépy Tamás képviselőtársam ötlete a füstadóról nem ad újabb ötletet a kormánynak, hogy a füstadót immár környezetvédelmi adónak elnevezve megfontolják. Kérem, hogy a kormány kezelje ezt valóban súlyának megfelelően, és szociális szem pontokat is figyelembe véve, vonja vissza az erre vonatkozó kijelentéseit. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra kért lehetőséget Torgyán József frakcióvezető úr, Független Kisgazdapá rt. (Zaj.)
