Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 28 (60. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
782 késedelmi pótlékká alakít ana át a módosítás, addig a biztosítottak az ellátás késedelmes folyósítása esetén nem kapnak pótlást, nem kapnak kamatot. Ezt a méltánytalan helyzetet már korábban megkíséreltük megszüntetni, mintegy három évvel ezelőtt a társadalombiztosítási törvény kor ábbi módosítása kapcsán előterjesztettünk egy olyan javaslatot, hogy ez a késedelmi kamat legyen kölcsönös, és a késedelemből származó hátrányokat mindegyik fél viselje. Elvi egyetértést kaptunk akkor is a társadalombiztosítás igazgatási szervei részéről, azonban technikailag megoldhatatlannak tartották ennek a kérdésnek az orvoslását. A szociális bizottságban folyt vita kapcsán az önkormányzatok képviselői úgy nyilatkoztak, hogy maguk is változatlanul sérelmesnek és méltánytalannak tartják ezt a helyzetet, hogy a biztosítottak ne kaphatnának kárpótlást amiatt, ha késedelmesen kapják meg az ellátásukat. Ezen elvi tétel leszögezése mellett a normaszöveg megalkotásában is segítségünkre voltak. Módosító javaslatunkkal Béki Gabriellával azt szándékozzuk elérni, hogy a társadalombiztosítás által folyósított pénzbeli ellátások, amely betegség esetén jár, táppénz, terhességi, gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj, nyugdíj késedelmes fizetése esetén a társadalombiztosítási szervek kötelesek legyenek helytállni , és a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot tartoznak fizetni a biztosítottnak. Kérem az Országgyűlést, hogy támogassa ezt a javaslatunkat. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki ezekhez a pon tokhoz felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel további felszólaló nincs, a részletes vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki szólni az ajánlás 12. pontjához, mely a törvényjavaslat 15. §a (1) be kezdésének módosításával a korengedményes és előnyugdíjban részesülő személyek utáni járulékfizetési kötelezettséget szabályozná. (Senki sem jelentkezik.) Senki nem jelentkezett, így a részletes vita e szakaszát lezártnak nyilvánítom. Megkérdezem képviselő társaimat, kíváne valaki szólni az ajánlás 13. pontjához, mely a törvényjavaslat 16. §ának módosítását javasolja. A javaslat szerint a meghatározott kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó szanatóriumi ellátás időtartamára se legyen köteles j árulékot fizetni. (Senki sem jelentkezik.) Nincs felszólaló, így a részletes vita e szakaszát lezártnak nyilvánítom. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíváne valaki szólni az ajánlás 14. és 15. pontjaihoz, melyek a 23. § (2) bekezdésének módosításával a ha tályba léptető és átmeneti rendelkezéseket kívánják módosítani. (Csépe Béla jelentkezik.) Csépe Béla úr, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójából, jelentkezett, megadom a szót. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Módosító indítványt nyújtottunk be ehhez a paragrafushoz, mivel a törvénymódosító javaslat 23. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezi a törvény 103/D § (2) bekezdéséből, továbbá a törvény 119/A § (2) bekezdéséből azt a szövegrészt, mely a 60 százalékának megfelelő összegről rendelkezik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kisiparosok - mind a főfoglalkozásúak, mind a kiegészítő tevékenységet folytatók, mind a kezdők, mind az állandó tevékenységet folytatók - legkisebb járulékalapját a minden naptári év első napján érvényes minimális bér 60 százaléka helyett annak teljes összegében állapítja meg. Ez gyakorlatilag azt jelenti - az '95. január 1jétől a havi 10 500 forintos minimálbér és az 54 százalékos társadalombiztosítási járulék figyelembevételével , hogy az eddigi havi 2960 forint helye tt havi 5670 forintot kell hogy fizessenek. (18.40)
