Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - A nyugellátások és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 1995. évi márciusi emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
71 DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magam az elmúlt négy évben sem voltam a szociális és egészségü gyi bizottság tagja, s ilyen kérdésekhez nem szoktam hozzászólni, egészen más területekkel foglalkoztam a parlamentben. Most azonban valami hozzászólásra kényszerített. Ami hozzászólásra késztetett, az az volt, hogy emlékszem egy vitára, amely e Ház falai között két évvel ezelőtt zajlott le. Ebben a vitában akkor kormánypárti képviselőtársaim bennünket, akik úgy gondoltuk, hogy megpróbálunk konstruktív ellenzékként viselkedni és hozzáállni a kormányzat magatartásához, megpróbáltak meggyőzni arról - és a fra kció többségét sikerült is meggyőzni arról , hogy a nyugdíj emelésének a mértéke egyrészt márciusban, akkor márciusban egy adott értékkel történjék meg; másrészt - az évközi folyamatok alakulásának megfelelően - év közben vizsgáljuk meg, mi történt a gazd aságban, milyen a bérkiáramlás mértéke, és majd ennek megfelelően döntsön a parlament arról, hogy szeptemberben milyen további nyugdíjemelések valósíthatók meg, mik azok a lehetőségek, amelyeket az ország gazdasága elbír. Mint mondtam, erről akkor kormányp árti képviselőtársaim a frakció többségét sikerrel meggyőzték. Természetesen azonban, noha akkor jóval kevesebb szocialista képviselő ült itt és valamivel több szabaddemokrata képviselő, ők is előadták érveiket, és én figyelemmel kísértem azokat is. Ők akk or azon a mezsgyén érveltek, ezek a dolgok, amiket hallottunk a kormánypárti oldalról, nem érdekesek, mindenféle bérkiáramlás és gazdasági folyamatok ne zavarják meg a gondolkodásunkat. Van egy szociális probléma, a nyugdíjasok nehéz helyzete. Nekünk ezt k ell figyelembe venni, és 16 százalék az, amelyet mindenképpen meg kell szavazni a nyugdíjasoknak. Megmondom őszintén, azon gyengébb Fideszképviselők közé tartoztam, akiket meggyőztek a szocialista képviselőtársaim, s akkor saját frakciómban kisebbségben m aradtam, akiket a kormánypárti képviselők érvei győztek meg. Meggyőztek ezek az érvek. Ezek után meglepődve olvastam a most benyújtott, szocialista és szabaddemokrata kormányzat által benyújtott H/463. számú országgyűlési határozat indokolásában a következ ő mondatokat: "Az 1995. évben a nettó átlagkereset tervezett növekedése 13,5 százalék. A két alap 1995. évi költségvetése az ennek megfelelő mértékű nyugdíjemeléssel számol. A várható nettó átlagkeresetnövekedésre prognózis csak az évközi tényleges folyam atok ismeretében készíthető, ezért a nyugdíjemelés második, szeptemberi üteméről a későbbiekben célszerű dönteni." Nem értem. Két évvel ezelőtt egészen más érvrendszert használtak szocialista és szabaddemokrata képviselőtársaim. Engem akkor - mint mondtam - meggyőztek, bár kisebbségben maradtam, így a vitában természetesen a frakcióm álláspontját kellett képviselnem. Én azonban mást vártam, ha szocialista képviselőtársaim és a szabaddemokrata képviselők azt ígérték, hogy ők 16 százalékot tudnak abban az idő ben adni, amikor úgy érzem, 1993ban kevesebb pénz állt rendelkezésére a kormányzatnak, kevesebb volt a bevétele a kormányzatnak, mint most. Hiszen gondolják meg, '93ban nem voltunk ilyen sorozatos, féléves adóemelések után, nincs már olyan adónem, amelye t nem emeltek meg, az inflációhoz nem igazították hozzá a személyi jövedelemadót, nem volt ilyen hatalmas áramemelés, nem volt ilyen hatalmas gázemelés, nem volt ilyen hatalmas fűtésiszámlaemelés, mint amit most tapasztalhatunk, a víz ára pedig ma már oly an magasságokban van helyenként, hogy érdemesebb lesz kutat ásni, mint csapról vizet venni. Éppen ezért azt gondolom - tisztelt képviselőtársaim , ha az ellenzékben a szocialista és a szabaddemokrata képviselők azt javasolták, hogy legyen 16 százalékos ny ugdíjemelés, s a választási kampányban azt sugallták, azt ígérték - nem a konkrét 16 százalékot , hogy amennyiben ők fognak kormányozni, ők jobban fognak kormányozni, abban az esetben lehetővé válik a jobb élet a nyugdíjasok számára. Én ezt kérem számon a most kormányra kerültektől. Azt kérem számon, hogy itt miért nem 16 százalékos emelés szerepel. Mi akkor 14 százalékról szavaztunk. De itt még annyi sincs. Itt csak 13,5 százalék van. Tehát még abból is fél százalékot levettek a kormánypárti előterjesztés alapján.
