Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 28 (60. szám) - A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. (IV.13.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
679 mert az eddigi hírek alapján kölcsönös engedmények egyedüli magyar eleme ez. Hiszen tudjuk, hogy a szlovák kormányfő is közölte a sajtóval, hogy ez szlovák érdek, annyira, hogy szükség esetére felajánlotta a szlovák finanszírozást is hozzá. Cserébe több vizet ígért a Dunába, ez kétségtelenül magyar érdek. Felmerült tehát az indokolt kérdés, ha a szerződést megelőzve most döntünk a szlovák kérés végrehajtásáról, milyen tárgyalási helyzetben leszünk a vízmegosz tási szerződés megkötésekor. Még ha nem is volnának rossz tapasztalataink a korábbi egyezkedések be nem tartásáról, akkor is szükséges a megállapodás ismerete, nehogy úgy járjunk, hogy előbb a magyar fél kézzelfoghatóan teljesít, vagyis épít, és utána ismé t vég nélküli tárgyalások kezdődhetnek a vízadásról, melynek során - mint már többször - ismét műszaki és anyagi kifogásokkal élve a szlovák fél elkerüli a vízadás teljesítését. Erre vonatkozik módosító javaslatom 1. pontja, amelyben kérem a kormányt, hogy a vízmegosztásról szóló szerződéstervet tárja jóváhagyásra az Országgyűlés elé, még akkor is, ha ez műfajilag egy írásos, de mindkét fél által elfogadott emlékeztetőn alapul. Ellenkező esetben az országgyűlési határozat egyoldalú engedménynek, ha úgy tets zik, gesztusnak bizonyulhat. A külügyi bizottsági vitán a kormány képviselője kifogásolta, hogy tervezetem 2. pontja ideiglenes vízmegosztásról beszél, holott ez akkor az újságokból ellenőrizhetően így is hangzott el a január 25ei tárgyalás után a résztve vő miniszterelnökök szájából. Most a külügy csupán vízpótlásról beszél. Ez a szóhasználat egyébként számomra is elfogadható és ezért csatlakozó módosítványomban élek is vele. Ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy számunkra alapkérdés a víz, a térségnek vízre van szüksége, ez magyarázza az ott lakók türelmetlenségét is. Az építkezés azonban nem old meg most semmit. A keresztgát nem növeli a Duna vízhozamát, s a legfeljebb május végére elkészülő építmény az idei évben épp a természet számára legfontosabb tavaszi hónapokban nem hozza meg a szigetközi ágak vízpótlását sem. (9.30) Ezért javasoltam a szivattyúzás folytatását az átmenet időszakában. A szigetközi vízpótlás megoldása enélkül - és ennek határideje legkésőbb a holnapi nap, má rcius 1je - bizonyosan nem történik meg időben. A vegetációs időszak tulajdonképpen már megindultnak tekinthető, és ennek a megindulásakor a szigetközi ágrendszerben nem lesz a károk mérsékléséhez elegendő víz. Ismervén azokat az adatokat, amelyek egyérte lműen arra utalnak, hogy a talajvízszint magasságát a hullámtéri ágakban folyó víz önmagában alig befolyásolja, félek attól, hogy a keresztgát megépítése után a helyi lakosság csalódása mérhetetlen lesz. Márpedig nem véletlen az a sokszor emlegetett másodp ercenkénti 600 köbméteres vízigény: a talajvíz ekkor van egyensúlyi állapotban - efölött a Duna táplálja a talajt vízzel, alatta elszívó hatás érvényesül. Ez azonban távlati kérdés - megítélésem szerint a hágai vita egyik fő kérdése , én pedig most szándé kosan a jelen helyzet legsürgősebb javaslataira igyekszem szorítkozni. Amiért különösen fontosnak ítéltem a vízkivétel folyamatosságát - bár tudtam, számoltam azzal, hogy a szivattyúk puszta említése is ellenérzéseket és indulati válaszokat válthat ki, nem pedig támogatást , az az a tény, hogy ha a vegetációs időszakban gátépítés folyik, akkor ez teljes vízvisszafogással jár, tehát a legérzékenyebb időszakban nem lesz víz! A bizottsági vitában javaslatomat mégis elutasították, arra hivatkozva, hogy az idei glenes vízellátás a kormány köteles tevékenysége, fölösleges ezt az Országgyűlésnek előírnia. Ez esetben a kormány felelőssége is kizárólagos arra vonatkozóan: lesze víz az építés időszakában. Én el tudom ezt fogadni, és ezt elfogadva szerkesztettem meg a kapcsolódó módosító indítványom harmadik pontját. Javaslatom harmadik része az volt, ami arra vonatkozik, hogy megint - éppen elsősorban a talajvízszint csökkenéséből fakadóan - mérhető károk adódtak. Az általam javaslatba vett kártérítés -
