Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 27 (59. szám) - A nemzeti szabványosításról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár:
650 Elő kell mozdítanunk az Európai Unióbeli műszaki szabályok, az európai szabványok és megfelelőségtanúsítási, minőségtanúsítási eljárások használatát. Törekedni kell a kölcsönös elismerésről szó ló megállapodások megkötésére. Biztosítani kell Magyarország részvételét e területeken az európai szervezetek munkájában. A javaslat további célja az, hogy az állam, ahol lehet, a feladatok ellátását új típusú, közösségi célú köztestületekre ruházza. Ezált al is lehetőség nyílik a közigazgatás korszerűsítésére, a közigazgatási szervezetek számának csökkentésére, és ezzel a költségek mérséklésére. Először a nemzeti szabványosítás törvényjavaslatáról szeretnék szólni részletesebben. Az ennek új rendszeréről sz óló törvényjavaslat megteremti a kereteket a magyar szabványállomány korszerűsítéséhez és az európai csatlakozást szolgáló európai szabványok gyors ütemű hazai bevezetéséhez. A folyamatot és a ránk váró feladatokat jól szemlélteti az a tény, hogy az eddig kidolgozott 1800 darab európai szabványból már több mint 750et honosítottunk. A törvényjavaslat figyelembe veszi a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek dokumentumait, az Európai Unió vonatkozó határozatait és az egyes európai országok szabály ozási és működési tapasztalatait. A törvény alapvető rendelkezése, hogy a szabvány a jövőben nem jogszabály, nem az állami irányítás eszköze, hanem önkéntesen alkalmazandó, közmegegyezéssel elfogadott technikai norma lesz. A javaslat érvényesíti a piacgazd aságban a nemzetközi gyakorlatban elfogadott szabványosítási alapelveket, úgymint 1. a szabványosítás alapvetően önkéntes, közhasznú tevékenység; 2. a szabvány kidolgozása közmegegyezésen alapul; 3. az érdekeltek, vagyis a közigazgatási szervezetek és a ga zdálkodói szféra a szabványosításhoz anyagi támogatást nyújtanak; 4. a nemzeti szabványügyi szervezet nonprofit szervezet; és végül 5. a nemzeti szabványügyi szervezet kormányzati felhatalmazást fog kapni az európai műszaki irányelveken alapuló jogszabályo khoz kapcsolódó szabványok honosításához. A törvény hatályba lépésével a nemzeti szabványügyi szervezet feladatkörét köztestületként a Magyar Szabványügyi Testület fogja ellátni. A testület hivatott a nemzetközi és az európai szabványok hazai bevezetésére, valamint a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetekben hazánk képviseletének az ellátására. Feladatát képezi a nemzeti szabványok forgalmazása, a hazai és a külföldi szabványok nyilvántartása, és ezekről a megfelelő információk biztosítása. Ezeke n túl a Magyar Szabványügyi Testület - mint bizonyos mértékig a kormány ellenőrzése alatt álló nonprofit szervezet - feladatul kapja, hogy tanúsítási rendszert működtessen a hazai piac szereplői számára is, elérhető áron. A tanúsítási rendszer a szabványok érvényesülését hivatott igazolni. E tevékenységében nem kap kizárólagos jogokat. Ugyanúgy versenyhelyzetben lesz, mint bármely más, Magyarországon működő tanúsító szervezet. A törvény azonban két szigorú korlátot szab a Magyar Szabványügyi Testület számár a. Először: tanúsítási rendszere a nemzetközi normák szerint kell hogy működjék. Másodszor: a tanúsításból nyert bevételeit vissza kell forgatnia alaptevékenysége fejlesztésére, tehát a bevételeit nem oszthatja fel nyereségként. A továbbiakban a másik törv ényjavaslatról, tehát a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló törvényjavaslatról szeretnék beszélni. Ez a törvényjavaslat a szabályozás elveit és eszközeit tekintve megegyezik a nemzeti szabványosításról szóló törvén yjavaslatban foglaltakkal. A javaslat az Európai Unió tagországaival megegyező, egységes követelményrendszert állít fel a vizsgáló és tanúsító szervezetek szakmai alkalmasságának mérésére. Az akkreditálás ugyanis nem más, mint annak hivatalos elismerése, h ogy egy intézmény vagy szervezet felkészült bizonyos tevékenység szakszerű elvégzésére. Az akkreditálás keretében bármely szervezet kérheti, hogy egy független, nemzetközi normák szerint minősítő intézmény igazolja a felkészültségét. A nemzeti akkreditáló szerv által kiadott oklevél garancia arra, hogy az akkreditált szervezet képes megfelelő színvonalú vizsgálatok elvégzésére.
