Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 27 (59. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár:
623 Akik itt áldozatul visszamaradnak, azok rendszerint azok az emberek, a zok a közösségek, akik/amelyek önhibájukon kívül kerültek ilyen helyzetbe, és önmaguk erejéből nem képesek kiemelkedni abból. Ilyen válságterületeket tapasztalhattunk és ismerhettünk meg az ország északi vidékén, Ózd, Borsod vidékén, de azt hiszem, nagyon kevés szó esett eddig Komlóról és környékéről, pedig itt is nem elhanyagolható problémák halmaza előtt állunk. Azt hiszem, aktualitását az adja ennek, hogy most erről szóljunk, mert az elmúlt néhány esztendőben, 1992ben, 1993ban a bányák, erőművek összev onása kapcsán Komló kapott egy továbbélési lehetőséget körülbelül 199798ig, amikor is a pécsi erőművel való összeköttetése révén körülbelül egy időben merülnek ki a még gazdaságosan vagy legalábbis relatíve gazdaságosan művelhető bányák és amortizálódik végérvényesen a pécsi erőmű. Ez után a szén utáni időszakra Komló nem felkészült, és azt hiszem, nem az utolsó pillanatban kell kapkodnunk majd 1997ben, hogy mit kell csinálni azzal a sokezer, tízezer emberre l, aki egy de facto termelését beszüntető bánya végső romjain ott él. Kétségtelen tény, hogy az elmúlt esztendőben, január 27én erre hosszabb távon gondolt az akkori kormányzat, amikor az 1007/1994. számú kormányrendeletben a térség területfejlesztésének egy igen részletes, az élet szinte minden területét átfogó válságkezelő programjáról döntött, és minden minisztérium számára meghatározott konkrét célokat fogalmazott meg, amelyek e térség szén utáni időszakára egy más struktúrájú ipar működésének lehetősé gét teremtik meg. Sajnálattal kell megállapítani, hogy ennek a rendeletnek a végrehajtása során elsősorban azok a határidők, amelyek közvetlenül a kormányváltozás időszakára estek, eredménytelenül teltek el, hiszen a változás időszaka ezt a gyakorlati munk át nagyrészben lehetetlenné tette. Azt is el kell ismernem: ellenzéki oldalról sem figyeltünk eléggé arra, hogy amikor a költségvetés tárgyalása folyt, erre a programra nem tudtunk elég pénzt a költségvetés keretében még észrevételek formájában sem beemeln i. S így történhetett meg az, hogy bár a tavalyi tartalékból már 30 millió forintot - amely elenyésző csepp az átalakításhoz - rendelt a kormány, de ebből is csak 16,9 millió forint került felhasználásra. Azt hiszem, itt ma felesleges keresni, hogy ki miko r, hol hibázott, miért nem tettük be, miért nem észrevételeztük. Azonban úgy hiszem, nagyon aktuális a kormányt felkérni arra: vizsgálja át minden pontjában az 1007/1994. számú, január 27i kormányrendeletet. Vizsgálja meg, hogy ennek a térségnek a problém áira hogyan lehet - annak szellemében - a megoldást megtalálni, s egy komolyabb, hathatós anyagi támogatással az életlehetőséget megteremteni addig, amíg nem alakul egy akut válsággóccá, amelyen már sokkal több milliárddal sem lehet segíteni, mint ezt látt uk ÉszakMagyarországon, Ózd térségében. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A felszólalással kapcsolatosan reagálásra kért lehetőséget Soós Károly Attila ipari és kereskedelmi minisztériumi politikai államtitkár. Megad om a szót. SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Szabó Iván frakcióvezető úr! Nagyon köszönöm Szabó Iván frakcióvezető úrnak a felszólalását. Szeretném megjegyezni, nagyon szerenc sés dolognak tartom, hogy amikor Szabó Iván úr készült erre a felszólalására, akkor az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szakértőihez fordult, tőlük kért pontos adatokat. Ezeket az adatokat itt, felszólalásában használta. A korábbi kormány idejében nem mi ndig nézték jó szemmel, ha a kormányapparátus segíti az ellenzéki képviselőket a felszólalásaikban. (Moraj az ellenzéki padsorokban.)
