Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Salamon László): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
616 Felmerült a vitában többször - és különböző oldalról - az ukránmagyar alapszerződés kérdése. Volt, aki most is elutasította, helytelenítette annak meg kötését, ratifikálását. Volt olyan - a Fidesz vezérszónoka , aki dicséretes következetességgel utólag is helyesnek minősítette, ahogy akkor is megszavazta az ukránmagyar alapszerződés parlamenti jóváhagyását. Meglepett azonban az érvelése. Azt mondta, ho gy erre a kárpátaljai magyarság autonómiájának garantálása érdekében volt szükség. (14.50) Ebből az derül ki, hogy Németh Zsolt nem olvasta a magyarukrán alapszerződést, se annak kiegészítő dokumentumait, ugyanis ezekben nem szerepel az autonómiakoncepció . De a jelek szerint nem olvasta azokat a tervezeteket sem, amelyek most vannak tárgyalás alatt és amelyeket oly vehemensen ellenez, mint például a magyarromán alapszerződés, amely viszont szó szerint tartalmazza az autonómia szervezeti formáinak megterem tését. Szeretnék eloszlatni egy tévedést. Nagyon hízelgő ugyan Rockenbauer Zoltán állítása, hogy a mostani kormánypártok politikusai - személy szerint engem is megemlített - találták ki azt a tételt, miszerint az Európai Unió és a NATO a csatlakozás feltét elének tekinti a viszony rendezését a szomszédokkal. Azt kell mondanom azonban, nem hiszem, hogy ekkora hatást tudunk gyakorolni Brüsszelre. Ha így lenne, egyébként nem kellene szégyellni, hiszen ezt mondják Brüsszelben a szlovák és a román kormánynak is, ami ez esetben a kisebbségi jogok - a magyar kisebbség jogainak! - garantálását jelenti és érvényesülésének biztosítását feltételezi. Hogy a viszonyt rendezni kell, azt nem mi mondjuk, hanem Brüsszelben mondják - mi azt mondjuk, hogy a viszonyt rendezni ak arjuk. Alapszerződést is szeretnénk kötni, valóban, március 20áig, ha lehet. Bízom abban, hogy Brüsszelben is és az Európai Unió tagjainak fővárosaiban is méltányolni fogják ezeket az erőfeszítéseket, s Magyarországot nem fogják elmarasztalni olyasmiért, ami nem rajta múlott. Kelemen András képviselő úrnak természetesen joga van alkalmatlannak minősíteni a jelenlegi külügyi vezetést, ahogy ezt tette. Ő - mint az előző kormány külügyminisztériumi államtitkára - nyilván jó összehasonlítási lehetőségekkel ren delkezik. Ezzel tehát nem érdemes vitatkozni. Azonban amit a missziók bezárásáról mondott, azzal kapcsolatban szeretnék néhány tényt a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani. Mindenekelőtt azt, hogy például Svédország - amely nálunk sokkal gazdagabb ország - a k özelmúltban döntött négy külképviseletének bezárásáról. Másrészt pedig még egyszer szeretném elmondani - ahogy már a beszámolóban is tettem, csak úgy látszik, Kelemen András képviselő úr figyelmét elkerülte, hogy a kormány kényszerből döntött a bezárások m ellett. Ugyanis az előző külügyi vezetés márciusban lehívta és az utolsó fillérig működésre elköltötte azt a közel 800 millió forintot, amiből Magyarországnak az 1994. évi nemzetközi tagdíjakat be kellett volna fizetni! Magyarország nem tudta befizetni ENS Ztagdíját 1994ben, mert nem maradt rá pénz. Július 15éig az előző külügyi vezetés elköltötte a Külügyminisztérium kiadási előirányzatának 80 százalékát, és a fennmaradó majdnem fél évre az új külügyi vezetésnek az előirányzat 20 százaléka maradt, hogy g azdálkodjon belőle. A Külügyminisztérium május 24ei miniszteri értekezlete - amelyen feltehetőleg Kelemen András úr is jelen volt, de ha nem is volt jelen, a minisztérium vezetésének tagjaként, úgy gondolom, a döntésért némi felelősséget kell hogy érezzen - döntött négy misszió bezárásáról az év végéig, köztük Limában és Montevideóban, amelyek bezárását Kelemen András úr most konkrétan is fájlalta. Kelemen András úr vajon miért nem mondta el a miniszteri értekezleten ezeket az egyébként tetszetős ellenérve it? Július 4én kelt az az emlékeztető, amely azt mondja, hogy "A már elhatározott bezárások végrehajtásáról is jelentést kérek, továbbá javaslatokat további zárásokra, hogy ezeket javaslatként utódomnak át tudjam adni. Aláírás: Jeszenszky Géza". Azt mondj a Kelemen András képviselő úr, hogy aki az Abu Dhabii nagykövetség bezárására tett javaslatot, az semmit sem tud az arab világról és Abu Dhabiról. Én meg kénytelen vagyok azt mondani, hogy Kelemen András úr - nem mondanám, hogy semmit nem tud, de - kevese t tud vagy nem eleget a döntés hátteréről. Ugyanis ezzel egyidejűleg Dubaiban szeretnénk egy főkonzulátust
