Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KERESZTES SÁNDOR (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - HEGYI GYULA (MSZP):
593 eddig nem biztos, hogy teljes mértékben kihasználtunk, de az alapszerződésekkel összefüggésben a továbbiakban sokkal jobban ki tudunk használni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Viszonv álaszra kért lehetőséget Keresztes Sándor. Megadom a szót. DR. KERESZTES SÁNDOR (KDNP) : Csak azt szeretném megemlíteni, hogy pontosan az a problémánk, hogy ezeket a jogszabályokat, a kollektív jogokat még nem biztosították. Bársony András részt vett az Eur ópa Tanács parlamentje mostani konferenciáján, ahol éppen azért tettek újabb ajánlást a miniszteri tanács bizottságnak, hogy ezeket próbálja érvényesíteni. A kollektív jogokra való hivatkozás miatt olvastam fel ezt a történelmi deklarációt. Köszönöm. (Szór ványos taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Hegyi Gyulának, a Magyar Szocialista Párt részéről. Őt követi majd Rockenbauer Zoltán, a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről. HEGYI GYULA (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ha elfo gadjuk - és remélhetőleg elfogadjuk , hogy Magyarország számára létérdek az európai integráció, akkor látnunk kell, hogy az európai integráció nemcsak gazdasági és esetenként biztonságpolitikai unió, hanem közös szociális, kulturális, emberi jogi és etika i értékrendet is feltételez. Az integráció minden ország részéről saját szuverenitása önkéntes korlátozását jelenti és ebben benne foglaltatik az is, hogy közös értékek szellemében az egyes országok törvényhozásai zsinórmértékként fogadják el az európai te stületek által kidolgozott ajánlásokat és konvenciókat. Széles körben közismert, hogy a szabad világban a nemzetközi emberi jogi megállapodások elfogadása számít minden integráció alapfeltételének. A német kormány óta minden magyar kabinet tett valamit az emberi jogok kiterjesztéséért Magyarországon, de a jogharmonizáció napi munkája közel sem fejeződött be. Az Európai Unió kezdettől fogva nemcsak gazdasági és politikai, hanem szociális egységet is jelent. Ausztria, Finnország, valamint Svédország belépésév el az Unió tengelye még inkább a szociális értékek elsőbbsége irányába mozdult el. (13.00) Az európai szociális charta már a jelenlegi formájában is igen határozottan képviseli a szociális méltányosság elvét, de máris előkészületek folynak a charta módosít ására. Ismerve azt a tényt, hogy a szocialista, szociáldemokrata pártok mind az Európa Parlamentben, mind az Európa Tanácsban relatív többségben vannak, biztosak lehetünk a szociális méltányosság további határozott érvényesítésében is. Az Európa Tanács és az Európa Parlament szociális bizottságai máris összehangolják ez irányú munkájukat, ami számunkra azért is fontos, mert ezen keresztül közvetlenül bekapcsolódhatunk az Európai Unió egyik fontos műhelyének munkájába. Az Európa Tanács szociális bizottságána k ez idő szerint egyetlen magyar tagjaként, ehhez egyébként várom és kérem mind a kormány, mind érdeklődő képviselőtársaim támogatását. A szociális charta hazai jogharmonizációjának meggyorsítása egyszerre szolgálná integrációs terveinket, és természetesen a rászorulók érdekeit is. Az akkori nevén Európai Közösséggel kötött magyar társulási szerződésből egyébként a szociális dimenzió sajnálatosan kimaradt. Ezért is kiemelt feladata ennek a kormánynak és ennek a törvényhozási ciklusnak az integráció szociáli s feltételeinek kidolgozása és mindennapi gyakorlatba való átültetése. A bioetikai konvenció idén januárban történt elfogadásával az Európa Tanács az emberi jogi és a szociális charta mellett kijelölte az egységes európai értékrend harm adik fontos pillérét is. Az európai polgár életét így a születéstől a halálig alapvető európai charták és konvenciók szabályozzák.
