Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 21 (57. szám) - Dr. Kávássy Sándor (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Megengedhetjük-e, hogy úgy kerítse hatalmába országunkat a szabadpiac, hogy közben tönkreteszik az állattartást, megfojtják az állattartó gazdát?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
491 hivatkozva, hogy a jelzett vidéken nagymértékben csökkent a felvásárlásra kínált tej, és ezért annyira költségessé vált az üzlet, hogy a továbbiak ban nem érdemes a hermánszegiekkel bíbelődni. Eddig napi átlagban 4500 liter tejet vásároltak, literenként húsz forint alatti átlagáron, amelyet ötven forintért adtak tovább. Csak hetekkel a kérdés benyújtása után értesültem róla, hogy ez az adat nem ponto s, de a kérdés feltevése szempontjából teljesen közömbös, hogy 4000 vagy 400 liter felvásárlásáról van szó. A hermánszegi gazdák február 28a után még ettől is elesnek - holott mint utolsó szalmaszálba kapaszkodtak a tejből származó szerény bevételbe - és a teljes létbizonytalanság állapotába kerülnek. Jóllehet konkrét panaszom csak Hermánszegről van, hasonló gondokról más községekből is van tudomásom. Kérdezem ezért miniszter urat, nézhetjüke továbbra is rezzenetlen arccal az ilyen és hasonló helyzetbe ju tott gazdák vergődését. Nem kellenee több részvétet tanúsítani, a bajba jutott gazdák segítségére sietni? Mert bármily szép legyen is a szabadpiac eszméje, abból a fajtájából, amelyik megfojtja és tönkreteszi a gazdákat, nem kérünk. Ha ugyanis így mennek tovább a dolgok, egykét éven belül nem lesz az országban se tej, se tehén, se hús. Jó lenne mindennek elébe menni. Várom válaszát. (Taps a jobb oldalon. - Zaj.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre dr. Kis Zoltán földművelésü gyi minisztériumi államtitkár válaszol. Megadom a szót. Kérem, hogy egy kicsit csendesebben figyeljék a kérdéseket és a válaszokat. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Kává ssy Sándor Képviselőtársam! A hermánszegi és az ehhez hasonló problémákat nem nézhetjük sem részvéttel, sem részvétlenül, hanem tenni kell valamit. Az adatok azonban annál sokkal szomorúbbak, mint amit ön elmondott. Hermánszegen 1991ben, amikor a legnagyo bb tejhozammal számoltak, naponta 300 liter tejet tudtak leadni a gazdák. Azután jött az az ominózus 10 ezer forintos támogatás a tehénkivágásra, amely meghozta az eredményt: immár naponta 90 liter tejet adnak le Hermánszegen, s az a 90 liter tej - begyűjt éssel, szállítással, a nem megfelelő előhűtéssel, kezeléssel - nyilvánvalóan nem kaphatja meg azt az árat, mint ahonnan az összegyűjtés, a tej feldolgozása, annak a sterilizálása a magasabb árat is feltételezheti. A mátészalkai tejüzemtől kapott adatok ala pján ebben a térségben továbbra is csökken a tejtermelési kedv, bár a 20 ezer forintos támogatás, amelyet a kormány kilátásba helyezett és amelyet minden tejelő tehén után biztosítunk, még mindig kevés ahhoz, hogy egy olyan reorganizációs program indulhass on meg, amelyben ezek a kis tőkével rendelkező, valóban elesett emberek hatékonyabb gazdálkodást tudnának kezdeni. Azért - bár ez itt, ebben a Házban az utóbbi négy évben rettenetes módon csúnyán hangzott - mégis azt kell mondjam: szövetkezni, szövetkezni! Tehát itt összefogásra van szükség, hogy az előhűtőt, az istállókat, az infrastruktúrát meg tudják teremteni, mert egyénileg erre képtelenek. A térségfejlesztési program keretében ez a körzet, amelynek ön is képviselője, most külön juttatást kapott. (Dr. Gerócs Józsefhez:) Kedves Képviselőtársam! Ön csóválja a fejét, mert nem tudja, miről van szó. Ha bejönne hozzám... - nem Kávássy képviselő úr: mögötte, a szemüveges úr ... feltételezem, ha az adatok birtokában ön is megismerné ezt a fejlesztési prog ramot, amelyről lesz módom nyilatkozni, ugyanis a jövő héten Kávássy képviselő úrral egy túrán veszünk részt ebben a valóban elhagyatott és önmagát felélő térségben. Igen nagy szükség van...
