Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 14 (95. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
4525 és szolgálati titkokat tartalmazó iratokkal hivatásszerűen foglalatoskodik, jegyzéket készít, őrzi, lajstromozza stb. míg a titkos ügykezelő az, aki például egy harisnyaszemfelszedő kisiparos vagy egy autószerelő üzleti ügyeit a szomszédok tudta nélkül teljes titokban kezeli. A minősített adatok védelmének szakmai felügyeleténél a javasla t túl széles jogkört biztosít a belügyminiszternek, amikor kimondja, hogy ez az egész a belügyminiszterhez tartozik, aki a katonai és a polgári biztonsági, nemzetbiztonsági szolgálatoknál ezt a jogkört az irányító miniszterrel együtt gyakorolja. Ezt talán úgy volna célszerű megfogalmazni, s véleményem szerint ez a jó, támogatandó javaslat, ha a honvédségnél a honvédelmi miniszter, a nemzetbiztonságnál a felelős tárca nélküli miniszter végezné ezt a munkát, minden más területen pedig értelemszerűen a belügym iniszter, akik hárman külön megállapodás szerint kötelesek volnának e téren összehangoltan együttműködni. A következő rendelkezés azt írja elő, hogy az irattárat működtető - ez már magyarosabb, mint a titkos ügykezelő , a különféle fokozatú anyagokat 1999 . december 31ig köteles lajstromozni és felülvizsgálni. Sejtem, hogy nincsenek a titkos ügyek kezelői sem túlfizetve, sejtem, hogy rengeteg ilyen iratról van szó, de azért véleményem szerint ez az idő túlzottan hosszú, és nem látom be, hogy amikor az Alko tmánybíróság döntése szerint ez év június végéig kell nekünk megalkotni ezt a törvényt, akkor ez a törvény miért ad a megalkotástól, érvénybelépéstől követően több mint négy évi időt erre a munkára. A 27. § (2) bekezdése pedig véleményem szerint félreérthe tően fogalmaz. Kérdés ugyanis, hogy minden 1980 előtt keletkezett irat minősítése megszűnike a jelen törvény életbelépése után egy évvel. Ha ez így volna, akkor a felülvizsgálat fogalma értelemszerűen felesleges. Nyilván nem így van, az előterjesztő vélhe tően azt kívánta, hogy a felülvizsgálat eredményeképp egyes iratok minősítése valóban megszűnik, másokat pedig esetleg újra lehet minősíteni. Hogy az előterjesztő arra gondolhatott - vélem én, remélem nem járok úgy, mint Arany János , hogy a következő pas szusban erre utaló megfogalmazások vannak, ezért merészelem azt állítani a 28. § alapján, hogy erre gondolhatott. Végére érve a kiegészítő rendelkezéseknek, ismét az országgyűlési képviselők tennivalóiba ütközöm. A törvény ugyanis módosítani kívánja a jogá llásról szóló 1990. évi LV. törvényt, amely többek között arra tesz javaslatot, hogy az illetékes miniszter a képviselők kérésének teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az az állampolgári jogok biztosáról szóló törvényben jelzett adatra vonatkozik, va gy - és ezt szeretném kiemelni - az adat megismerése a közfeladat ellátásához nem szükséges. Itt az a jogos kérdés merül fel elvileg, hogy eldönthetőe egyáltalán, hogy egy konkrét ügy során, amit a képviselő vizsgál, amiben eljár, megállapíthatóe vagy ne m, mi szükséges a feladat teljesítéséhez. Gyakorlatilag pedig az a kellemetlen kérdés merül fel, hogy vane és lehete olyan jogosult személy, aki ennek a megállapítására egyáltalában kompetens. Vagyis ki dönti el, hogy egy bizonyos adat, amit csak keresün k, nem tudjuk, hogy vane, nem tudjuk, hogy fontose, az az adat a képviselő munkájához szükségese. Nyilvánvaló, hogy váratlan vagy valószínűsíthető adatra gondolok és nem arra az esetre, hogy bármelyik képviselő jogosítványaival visszaélve képviselőként, úgymond, nem képviselői munkájához kér segítséget. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat melléklete számos és talán túlontúl is sok területet felsorol. Véleményem szerint azonban egyetlen tárgykörben sem célszerű az érvényességi időt hatvan esztendőnél hosszabbra megszabni, hiszen az élet nemcsak változik, de gyorsul is, és változniuk kell a minősített tárgyakban történő előírásoknak is. Ez szükségszerű. Tehát szinte mindegyik tárgykörre előirányzott idő csökkenthető, mivel például a mozgósítási adatok 30 év múlva, megváltozott kötelezettségek és számos más ok miatt nem lesznek azonosak a maiakkal, de például a pénzmosás gyanújára utaló adatokat is, azt hiszem, kár kilencven évre zárolni.
