Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 13 (94. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
4441 és vitatták ezt az alapszerződést, feltételezték, hogy Szlovákia részéről a szükséges jóhiszeműség és jóindulat a megvalósítás terén nem áll r endelkezésre. A magunk részéről abból a klasszikus római jogi alapelvből indultunk ki, hogy pacta sunt servanda, a szerződéseknek működniük kell és meg kell valósulniuk, a szerződések bizalmon alapulnak, a szerződő felek közös bizalmán és közös akaratán, a miben elkötelezik magukat a szerződések megvalósítására. Természetesen minden szerződés annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Természetesen nincs garancia arra, hogy a szerződést teljes egészében bármelyik fél - illetve ebben az esetben a szlovák fél - megvalósítja, azonban az ezért viselt politikai és nem csupán politikai felelősség egyértelműen azt a felet terheli, amelyik a megvalósítás terén a tőle elvárható és szükséges lépéseket nem tette meg. Tehát a Magyar Köztársaság arra vállalt kötelezettség et, hogy maga valósítja meg a szerződést, abból indul ki, hogy partnere ugyanezzel a szándékkal szerződött és természetesen kijelenti - de ez egyébként is evidens , hogy a felelősség azt terheli, aki a megvalósítás terén vonakodik vagy a szerződésnek nem tesz eleget. Sok képviselőtársunk felvetette, hogy a szerződésben gyakran szerepel az a formula, hogy a belső joggal összhangban alkalmazandó egyegy rendelkezés, egyegy megállapítás. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nemzetközi jog uralkodó gyakorlatána k értelmében, amennyiben egy nemzetközi szerződés a belső joggal ellentétbe kerül, akkor automatikusan a nemzetközi szerződést kell alkalmazni. Ez különösen így van Szlovákiában, ugyanis a szlovák alkotmány is tartalmazza ezt a rendelkezést. Tehát nemcsak egyszerűen a nemzetközi szokásjogra, a nemzetközi gyakorlatra hivatkozhatunk, hanem a szlovák alkotmányra is, amely egyértelműen kimondja, hogy a nemzetközi szerződések elsőbbséget élveznek a hazai jogalkotással szemben. Mindez részben válasz azokra az agg odalmakra is, amelyek tisztelt képviselőtársaim részéről megfogalmazódtak olyan új törvénytervezetek, illetve rendelkezések kapcsán, amelyek érdemben és lényegesen ellentmondanak az alapszerződés eredeti célkitűzéseinek. Több képviselőtársunk felvetette a vita során, hogy Magyarország ezt valójában nem szabad akaratából írta alá vagy legalábbis erős külső noszogatásra, több külső hatalom, esetleg nagyhatalom, nyugati partnerek késztetésére vállalkozott a szerződés aláírására. Itt szeretném ismételten leszög ezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar kormány saját programjával összhangban, a saját meggyőződésével összhangban, külpolitikai programjának két fontos célkitűzését, úgynevezett prioritását figyelembe véve írta alá az alapszerződést. E két priorit ás a szomszédsági kapcsolatok javítása, illetőleg a határon túli magyarok jogainak támogatása, bővítése. Ugyanakkor örömmel nyugtázzuk, hogy az alapszerződés aláírása kedvező visszhangot váltott ki a számunkra fontos partnerországok körében is, javította M agyarország nemzetközi megítélését, véleményünk szerint hozzájárult Magyarország integrációs kilátásaihoz, azt is kedvezően befolyásolta. De még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy nem ez volt az első és legfontosabb ok, ez csak egy kedvező mellékkörülmén y, amelynek persze volt szerepe, de messze nem annyi, mint amennyit néhány képviselőtársunk tulajdonított neki. Több képviselőtársunk felvetette, hogy az alapszerződést csak akkor lehetett volna aláírni, ha a beneši dekrétumoktól való teljes és egyértelmű elhatárolódás is megfogalmazódik az alapszerződésben. Tisztelt Képviselőtársaim! Már utaltam rá, hogy az alapszerződés több pontja, egészen pontosan kettő: a 14. és a 15. cikkelye tételesen is foglalkozik a diszkrimináció tilalmával, illetve a teljes jogeg yenlőség biztosításával, amely módot nyújt arra, hogy a beneši dekrétumokból még élő, egyébként már csak nagyon csekély, tulajdonképpen már csak a társadalmi szervezetek vagyonát és kárpótlását érintő diszkriminatív intézkedések ellen fel lehessen lépni. A zonban természetesen van a beneši dekrétumoknak egy olyan része, amellyel nem tud mit kezdeni egy alapszerződés, mert egyikünk sem tud mit kezdeni ezzel.
