Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 6 (52. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SÁNDOR ISTVÁN, az Állami Számvevőszék alelnöke:
45 kellően át nem gondolt ügyleteket bonyolítottak le. A befektetésekkel összefüggésben végül összesen majd' 2,8 milliárd forintot értékvesztésként számoltak el, ré szben a veszteségek miatt, részben pedig a tartós befektetések piaci megítélésének egy éven túli visszaesése kapcsán. A társadalombiztosítás tartós befektetéseinek állománya az év végére 17 milliárd forintról 15 milliárd forintra csökkent. Likviditási tart alékkal pedig 1993. év végén az alapok egyáltalán nem rendelkeztek. Tisztelt Országgyűlés! A biztosítási alapok kezelőinek és az igazgatási szervek működési költségeinek fedezetét a járulékbevételekből e célra átcsoportosított összeg biztosítja. Mivel itt közpénzek nem ellátási célú felhasználásáról van szó, az Állami Számvevőszék a gazdálkodás szabályszerűségének, a kiadások indokoltságának, az előirányzatok teljesülésének vizsgálatára is nagy súlyt helyezett. A működési költségvetés rendelkezésére álló fo rrások 1993ban az átalakulással együtt járó megnövekedett pénzügyi szükségletet alapvetően biztosították. Az 1993as költségvetési évet jelentős, közel 1,7 milliárd forintos pénzmaradvánnyal zárták, ami az 1994. éves forrásokat növelte. Nem hallgathatjuk el, hogy a működési költségvetésre tett ellenőri megállapítások egy részénél az Állami Számvevőszék és a vizsgált szervezetek, elsősorban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár álláspontja jelentősen különbözik. Az Állami Számvevőszék méltányolja az átmen et gondjait és az önálló gazdálkodói törekvéseket; a szervezet személyi és technikai feltételeiben a jó kiinduló pozíciók elérésének a szándékát is - de csak a jelenleg hatályos szabályozás következetes érvényesítését fogadhatja el. Az előirányzatok tervez ése, majd évközi módosítása, belső átcsoportosítása a teljesítés adatai alapján nem volt megalapozott. Hasonló vélemény alakult ki a létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatban is. Hiányzott a létszámfejlesztéseknek a változó feladattal való összehangolása. Sajátosan alakult a bérgazdálkodás gyakorlata is. Jelentősek az eltérések a köztisztviselői illetményarányok és a jövedelmek között, főleg a vezetők és a központi apparátusban dolgozók esetében. A fejlesztések esetében az elszámolt előirányzatfelhasználá s és a számviteli nyilvántartások adatai nem egyeztek, és a folyó kiadásokat egyszeri kiadásként számolták el. Megemlítjük, hogy az egészségbiztosítás által birtokba vett új székházzal a központi apparátus elhelyezése nem oldó dott meg. Ugyanakkor az épületberuházásnál a törvényben jóváhagyott keretet 87 millió forinttal lépték túl. Ez utóbbi is egyike azon tételeknek, amelyek következményeként az általunk megállapítottak szerint a működés körében 163 millió forintos költségtúll épés történt. Álláspontunkat - eltérő jogszabályértelmezésre hivatkozva - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vitatja. Megértjük, e tétel maradványösszegek terhére történő rendezése igen fájó. E pénznek a biztosítóknál szerintünk is ezer helye van. Me ggyőződésünk azonban, a számvevőszéknek kötelezettsége a jelzés, hogy az Országgyűlés mérlegelhessen. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék sajnos most sem a gondok oldásáról, a hibák számának csökkenéséről számolhatott be. A tennivalókat nagy szám ú javaslatunk is jelzi. Az Országgyűlés szociális és egészségügyi, költségvetési és pénzügyi, valamint számvevőszéki bizottsága érdemben, megállapításainkat és javaslatainkat elfogadva tárgyalta meg azokat. Ezt munkatársaim nevében is köszönöm. Úgy érzem, hogy tevékenységünk e területen is növekvő figyelmet kap. Ez ösztönzés arra, hogy az önök törvényalkotó és ellenőrző munkájához még több támogatást adjunk. Végül nem lenne méltányos, ha elhallgatnám azt, hogy a múlt év közepétől funkcionáló önkormányzatokn ál egyértelműen a változás szándékát tapasztaljuk. A jelzett kérdésekben fennmaradt véleménykülönbségek sem áthidalhatatlanok. Mint a csatolt határozataik is mutatják, az alapok kezelői segítségnek tekintik észrevételeinket, és a hibák megszüntetésére, a t ett javaslatok hasznosítására igazgatási apparátusaikat utasították, konkrét intézkedési tervek elkészítésére
