Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 8 (92. szám) - A privatizációs folyamatok és az állami vagyonkezelés jogszerűségét veszélyeztető visszaélések feltárását, a korrupcióellenes fellépést elősegítő országgyűlési eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDF):
4303 állam tulajdonából jórészt külföldi kézbe került át a Nyugati pályaudvarnál a Nyugati tértől a Ferdinánd hídig terjedő óriási terület. Vagy k onkrét esetként, konkrét ügyben, érdekes kérdésként, de lehet, hogy költői kérdésként merült fel, hogy a bankok által e felvásárolt kárpótlási jegyért - amelyet 1820 százalékban vásárolnak fel , fognake a bankok 176 százalékot kapni a határidő lejárta u tán? Vagy ugyanígy felmerül az a probléma is az állami szavatosság vonatkozásában, hogy akinek a kárpótlási jegye a határidő lejárta után a kezében marad, az elértéktelenedik, vagy 176 százalékot fognak érte fizetni? Tudjuk, hogy a privatizáció évtizedekre meghatározza az ország helyzetét és eldönti azt, hogy unokáink közül ki lehet gazdag és ki lehet szegény. E bizottság munkájának fontosságát ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni. Úgy vélem, hogy e bizottság felállításával mindenképpen tisztázódhatnak a pri vatizáció folyamatát kísérő játékszabályok. Remélni szeretném, hogy a bizottság gondoskodni fog a kellő nyilvánosságról, és így a privatizációs eseti bizottság felállításával az Országgyűlés hozzájárulhat a közéleti tisztaság javításához is. Köszönöm a fig yelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm Kapronczi Mihály elhangzott beszédét. Kérdezem, kíváne még valaki felszólalni a kérdésben? Megadom a szót Raskó Györgynek, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. DR. RASKÓ GYÖRGY ( MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztel Képviselőtársak! A bizottság megalakítására tett javaslattal természetesen egyetértek, és a Kapronczi képviselő úr által elmondottak lényegi fölvetéseivel is. De úgy gondolom - és ezt szeretném elmondani, mint aki a pr ivatizációval éveken keresztül nagyon is konkrétan foglalkozott , hogy a privatizáció végrehajtására akkor is és ma is megvan az a szervezet, amelyre törvény, illetve kormány felhatalmazást adott. Én úgy gondolom, a privatizációs eseti bizottság nem vehet i át az ÁPV Rt. illetékes igazgatótanácsa feladatát. Az ő feladatuk az, hogy az egyébként nem régen elfogadott törvény alapján meghozzák azokat a döntéseket, amelyeket meg kell hozni. A privatizáció stratégiája, a privatizációs technikák elfogadása megtört ént, véleményem szerint ezek a technikák lehetővé teszik azt, hogy mindenki, akinek van vállalkozói képessége, van hozzá valamennyi tőkéje, ilyen vagyonrészhez hozzá tud jutni. Nem könnyű dolog, lévén, hogy Magyarországon szerencsére versenytárgyaláson adj uk el az állam vállalkozói vagyonát, ellentétben azokkal az országokkal, ahol nem versenyszerűen és nem piacgazdasághoz illően történik a privatizáció. Meg fogják látni, képviselőtársaim, hogy Magyarország ezen a területen akkor hozott döntése egyértelműen jó volt, és mindenképpen néhány éven belül érződni fog a magyar gazdaság teljesítményében is az, hogy itt versenyszerű tenderkiírások alapján történő privatizációs technikát alkalmaztunk. (13.10) Gyakran szokták emlegetni Csehország és Szlovákia, Csehszlo vákia esetét, ahol az úgynevezett voucher privatizáció látszólag rendkívül demokratikus volt, mindenkinek lehetőséget biztosított arra, hogy tulajdonos legyen. Mindenki, aki ma ezzel a kérdéssel részletesebben foglalkozik, tudja jól, hogy valójában Csehors zágban és Szlovákiában érdemi privatizáció nem történt. Majd most fog történni a privatizáció, de az már valóban informális módon történik, magánszemélyek között, jobban és még jobban értesült, információval rendelkező magánszemélyek most fogják mindenféle parlamenti és állami felügyelet nélkül azt a vagyont megszerezni azoktól az állampolgároktól, akik annak idején velük egyenlő eséllyel indultak az állami vagyon megszerzésében. Ugyanez a véleményem a külföldi tulajdonról is, és általában ezt egy álvitának tartom. Nem véletlen, hogy amikor idén tavasszal a volt keleti tartományokban, Németország keleti felének tartományaiban az állami vagyon privatizációja befejeződött, sok vita volt, nagyon sok korrupciós visszaélésről hallottunk ott is, botrányos ügyekről , de soha nem merült föl problémaként, hogy
