Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére felállított bizottság két tagja megválasztásának semmisségéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
4245 Elméletileg ezzel az okfejtéssel egyet lehet érteni, én magam is egyetértek vele, mégis az én szerény véleményem ettől kissé eltér ; mégpedig azt hiszem, hogy azokat a képviselőtársakat nem lehet megfosztani a kétperces hozzászólás lehetőségétől, akik nincsenek itt, hiszen az azonnali reagálás egészen másként jelenik meg egy felszólalás kapcsán, mintha az napokkal vagy hetekkel később valamilyen más fórumon kerülhet csak elmondásra, illetőleg a vélemény csak ott kerülhet kifejtésre. (20.40) Éppen erre való tekintettel, amikor rövidített felszólalásomban néhány ellenzéki képviselőtársamnak fogok válaszolni, nem emlí tek neveket; nem azért, mert a személyes megtámadtatás esetleges reakcióitól félnék - hozzáteszem mindjárt, a személyes megtámadtatást mint ilyet nem is szívesen hallom, inkább személyes érintettségről beszélek, hiszen nem tartom helyesnek, ha itt bárkit b ármilyen formában támadás ér , attól függetlenül személytelenítem ezt, azért, hogy ne fosszam meg képviselőtársaimat annak lehetőségétől, amitől ez a késői időpont egyébként megfosztotta őket, mivel nem lehetnek jelen velünk az ülésteremben. Tisztelt Orsz ággyűlés! Az az érzésem, hogy ma is egy nagy jelentőségű problémáról tárgyalunk, azonban ez a jelentős probléma ma már - úgy érzem - a súlyánál lényegesen nagyobb hangot, hangsúlyt kapott mind az országgyűlési bizottságok munkájában, mind a parlament plená ris ülésén és az ország közvéleményében is. Gyakorlatilag háromnégy rövid mondatban össze lehetne foglalni a történéseket, én azonban még azokat sem akarom elismételni, mert az itt lévők előtt ismert, mi történt. Végül is az alkotmányügyi bizottság harmad ik ülésén, amikor már 12 tiszta óra vitaidőben tárgyaltuk a dolgot, arra a megállapításra jutottunk, hogy itt egy jogértelmezési problémáról van szó, amit az ellenzéki képviselők másként ítélnek meg, mint a kormánypárti képviselők. Ezért határozott úgy a b izottság, hogy kerüljön kiküldésre egy albizottság, amely majd elkészíti azt a javaslatot, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság felkérésére kellett elkészítenie az alkotmányügyi bizottságnak. Ez az albizottság kiküldésre is került, és a megállapodással ell entétben - amelyben arról volt szó, hogy ha szükséges és úgy látja jónak ez a bizottság, akkor egy többségi és egy kisebbségi véleményt is, illetőleg paralel, egymás mellett futó két véleményt is elkészít írásban és előterjeszt , mindössze egy vélemény ké szült el, amelynek eredményét ismerjük, ami végül is alapjait képezte a nemzetbiztonsági bizottság azon országgyűlési határozati javaslatának, amit most tárgyalunk. Ennek a jogi okfejtését nem kívánom megismételni, mindannyiunk előtt ismert, ott van tiszte lt képviselőtársaim előtt is. Amire fel szeretném hívni a figyelmet, az egy kissé a kiindulópontokkal van összefüggésben, mégpedig: ahhoz, hogy azt a jogértelmezést tudjuk magunkra nézve kötelezőnek elfogadni, hogy a semmisségi törvények csak akkor jelente nek kizáró körülményt a bizottságban részt vevő bírákra nézve, ha és amennyiben az általuk hozott ítéletet utóbb a bíróság vagy egyéb hatóság semmissé nyilvánította, akkor itt egy olyan értelmezési problémával állunk szemben, aminek az általam történő rövi d megvilágításához szükségesnek tartom, hogy a nemzetbiztonsági bizottság - titkosítás alól feloldott - 1994. április 5ei üléséről készített jegyzőkönyvéből felolvassak egy nagyon rövid idézetet. Ebből a jegyzőkönyvből ugyanis már számos idézet elmondásra került, a résztvevők közül sokan citálták a volt, illetőleg a helyettes igazságügyi államtitkár úr, a Legfelsőbb Bíróság elnökének nyilatkozatát, azonban Horváth Balázsnak az a felszólalása, amit én jelentősnek tartok, idézet formájában nem hangzott el. H orváth Balázs ezen az április hó 5ei ülésen a következőket mondta, szó szerint idézem: "Tudom, nem ildomos dolog rögtön a törvény kritikájába kezdeni, de kifejezetten rossznak és tévesnek tartom a 6. § (1) bekezdését. Nem is emlékszem rá, hogy hogyan kerü lt bele, de utána fogok nézni. Olyan diszkriminatív gyanút tételez fel a magyar bírói karral szemben, hogy most már nagyon bánom, hogy szavazatommal hajlandó voltam asszisztálni ennek a törvénynek a megszületéséhez. Meg fogom nézni, hogy hogyan került bele a törvénybe, mert az előterjesztésben
