Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája2 - IZSÓ MIHÁLY (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP):
4235 Tisztelt Országgyűlés! Felhívom képviselőtársaim figyel mét, hogy a részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 1., 2. és 3. pontja a törvényjavaslat 1. §ában a törvény 27. § (2) bekezdése módosítását, ille tve kiegészítését javasolja. Írásban előre jelentkezett felszólalásra Izsó Mihály képviselőtársunk, Független Kisgazdapárt. Megadom a szót. IZSÓ MIHÁLY (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársak! Az idő előrehaladtával egy nagyon rövi d megjegyzést, illetve javaslatot tennék, egyben kérelmet is. Módosító javaslatot nyújtottam be a törvényjavaslat 1. § (2) bekezdés a) pontjához, hogy a régebbi törvényben az állandó lakóhelyre vonatkozó 1991. június 1jei dátumot 1994. június 1jére módos ítsuk. Ezt a javaslatot azért tettem - bár e Házban már szóltam erről , mert háromnégy év alatt a lakosság mozgása igen nagy volt az országban, sokan költöztek más helyre. Nem beszélve arról, hogy nagyon sok olyan kárpótolt elhalálozott, akinek a családt agja már máshol él. Ezzel a törvénymódosítással elősegítenénk annak a lehetőségét, hogy a községekben a helyben lakók kapjanak 80 százalék erejéig földtulajdont, ami alatt azt értem, hogy ilyen arányban osszák ki a földeket és a kárpótlást hajtsák végre. B ár ez nem egy óriási szám, de ezáltal a helyben lakók élvezik annak lehetőségét, hogy a kitűzött táblák, árverési területek 80 százalékában kárpótlásban vegyenek részt. Ez csupán azt célozza, hogy ez a törvénymódosítás a más címen érintett jogokat nem sért i, csupán bővíti azok lehetőségét, akik egy bizonyos területen - községben, helységben, városrészben - laknak. Kérem képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatot vegyék figyelembe, és a szavazáskor ezt megszavazni szíveskedjenek, tekintettel arra, hogy e z a törvénymódosítás a tulajdonrendezést egy kicsit bővíti. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki a részletes vita e szakaszához szólni. Mészáros Gyula képviselő úrnak adom meg a szót, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk álló törvényjavaslatot az általános vita során a kereszténydemokrata képviselőcsoport támogatta. Azon a késő esti órán csak emlí tettem, hogy erős fenntartásaink is vannak, de nem tértem ki rá részletesebben. Most a részletes vita során kívánom ezeket a tisztelt Országgyűlés elé tárni. Az eredeti törvény is a helyben lakók érdekeit védte, amikor meghatározta és korlátozta az árverés en részt vevők körét. Kik vehettek részt az árveréseken? Az árverező szövetkezet tagjai, akiknek elvett földje a szövetkezet tulajdonában vagy használatában volt, illetve a helyben lakók, ideértve mindazon helységek lakóit, ahol a szövetkezetnek földje van . Ezt a szabályt értelemszerűen alkalmazták az állami tulajdonú földek tekintetében is. És ez a szabályozás jónak bizonyult vidéken, de a főváros és a nagyvárosok környékén óriási feszültségeket okozott. Ha például egy Budapest környéki községnek volt néhá ny hektár földje Budapest határán belül, akkor oda egész NagyBudapest lakossága mehetett árverezni. Így alakulhattak ki olyan anomáliák, hogy például a budakeszi árverésen mintegy ötezer ember vett részt, és egy aranykorona föld mintegy 1 millió forint kö rül kelt el, az egyezségben egy főre mintegy 40 négyzetméter, egy jó sírhelynyi terület jutott. A törvénymódosítás után a későbbiekben 50 százalékért a helybeliek árverezhettek. Ezen a helyzeten hivatott javítani a jelenlegi javaslat. A törvényjavaslat két ségkívül kedvez a helybelieknek, de ezt a kedvezményt az első árveréseknél kellett volna megadni. Mert mi történt eddig? Az eddigi árveréseken eladtak mintegy 38 millió aranykoronát, 2 millió hektár földet. Az úgynevezett második
