Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
4216 Mindez nem szabad, hogy minket elrettentsen, de tudnunk kell, hogy nekünk is alakítani kell a sorsunkat, illetve, hogy milyen helyet foglalunk el majd az Európai Unióban. És hát persze nem olyan egyszerű dolog ez, de nekem az a tapasztalatom, ho gy akkor fogunk bekerülni - legalábbis így látom , az Európai Unióba, amikor ebben igazán érdekeltek lesznek az Unió tagállamai. És mi hiába erőlködünk, ha mi a feltételeket ehhez nem tudjuk megfelelő ütemben előkészíteni. Húzni fogják az időt, hogy minél kevesebb kedvezményt kelljen majd nyújtani Magyarországnak. Mindezek ellenére úgy gondolom, helyes a mi alapvető célkitűzésünk az integrációt illetően. De azért olyan hangok is hallatszottak és hallatszanak, hogy alapszerződés szükséges, most már pedig ol yan kijelentéseket is lehet hallani, melyek szerint nem fogják mérlegelni, hogy melyik fél miatt nem javultak megfelelően a kapcsolatok és nem rendeződtek a konfliktusok. Nagyon eltérően nyilatkozott, mondjuk, a francia integrációs miniszter és legújabban Karsten Voigt, a NATO közgyűlésének elnöke. A másik dolog, amiről beszélni szeretnék, a garanciák kérdése. Kérem szépen, nemcsak arról van szó, hogy egy szerződés annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, hanem milyenek a garanciák. Most, amikor Szlovákia és bármelyik állam belépett az Európa Tanácsba, bizonyos követelményeket állítottak elé. És ellenkező folyamatok játszódnak le. Ez az egyik dolog, hogy Szlovákia részéről én nem látom a megfelelő garanciákat, amikor ellenkező lépések történnek; de az euró pai közösségek, illetve államközösségek részéről sem, olyan helyzetben - gondoljunk csak bele , amikor saját embereiket sem tudják megvédeni a Balkánon. Hogyan lehet ilyenkor arra gondolni, hogy, kérem szépen, írjuk csak alá nyugodtan és ratifikáljuk is, a garanciák adva vannak. Nincsenek adva komoly garanciák e szerződés gyakorlati érvényre juttatásához. Ezeken el kell gondolkodni. Azt hiszem tehát, hogy nem az alapszerződés szövegével van itt alapvetően probléma, hanem a körülményekkel, feltételekkel, ga ranciákkal és így tovább. Mindezek után összefoglalóan annyit szeretnék csupán mondani - nem kívánok részletekbe bocsátkozni, itt sok minden elhangzott , hogy eddigi külügyi pályafutásom tapasztalatai alapján erős fenntartásokkal kezelem ezt az alapszerző dést. Nem látom tehát érvényre juttatásának, megvalósításának feltételeit, garanciáit és elsietettnek tartom az egészet. Elsietettnek, de hangsúlyozom, hogy miután a folyamat közepén vagyunk, ezt a kormány kénytelen most már végigcsinálni, de le lehetne és le kellene vonni bizonyos következtetéseket legalább a további kapcsolatépítés tekintetében, illetve a további alapszerződések kidolgozását illetően. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon és Kósa Ferenc részéről.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszön öm. Észrevételre megadom a szót Eörsi Mátyás képviselő úrnak, bizottsági elnöknek, az ülés vezetését átadom Gál Zoltán elnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szűrös Mátyás képviselő úr beszédének második részére nem is térnék ki, mert azt hiszem, nagyon sokat vitáztunk erről a Házban, hogy vajon az alapszerződésben foglalt garanciák elegendőeke és hogyan látjuk az alapszerződés érvényesü lését. Aligha hiszem, hogy újat tudunk ebben a kérdésben egymásnak mondani. Amire szeretnék reflektálni, az a következő. Szűrös Mátyás képviselő úr beszédében hosszasan taglalta Magyarország integrációs esélyeit és föltette azt a kérdést, vajon egyenlő mér cét alkalmaznake az euroatlanti integrációs szervezetek? Én úgy érzem, nagyon sok igazság van abban, amit Szűrös Mátyás képviselő úr elmondott. Mondott példákat, mint az angolír, mondta az angolspanyolt; lehetne folytatni, Kanadával és Spanyolországgal , a két NATOtagállammal, amelyek között - ha nem is katonai összetűzésbe keveredtek egymással halászati okok miatt, de , súlyos konfliktusok keletkeztek. De itt van a török és a görög példa, amely nagyon jó példa arra, hogy milyen konfliktusok vannak.
