Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
4176 magy arromán szerződésből most már nehogy kimaradjon az 1201es, mert akkor Szlovákia kerül úgymond lehetetlen helyzetbe Romániával szemben. Mindezt tudjuk, tisztelt képviselőtársaim, mégis úgy tennénk, mintha nem tudnánk? Lehetséges és tisztességes volna ez? A szerződés 15. cikkének (2) bekezdése g) pontja kimondja a két országban élő kisebbségekről, hogy a hozzájuk tartozó személyeknek - idézem - "joguk van szóban és írásban a magán- és közéletben szabadon használni anyanyelvüket". Joguk van továbbá - amilyen vastagon csak lehet, úgy húzom alá és ennyire hangsúlyozom - a belső jogrenddel és a két szerződő fél által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel megegyezően - figyelem, a belső jogrend van először és a nemzetközi kötelezettségek másodszor! , tehát ezekk el megegyezően használni anyanyelvüket a hivatalokkal való kapcsolatban, beleértve a közigazgatást és a bírósági eljárásokat stb. "A belső jogrenddel megegyezően." Kérdés tehát, hogy melyik lesz az erősebb: ez vagy a nemzetközi kötelezettségek. Mindebből v ilágos, hogy a szabályozás patikamérlegen kimért tudatos homályossággal fogalmaz, illetve világos, hogy a szlovák jogérvényesítés a belső szlovák jogrendnek van alárendelve. Harmadik tézisem, tisztelt képviselőtársaim, a belső jogrenddel összefüggő általa is tükrözött szlovák belpolitikai folyamatokra vonatkozik. Milyenek ma Szlovákia belső fejleményei az alapszerződés betartandóságát tekintve? Álláspontom szerint ezek a folyamatok alapvetően ellentétesek a szerződésben foglaltak szellemével, és a mai gyako rlat már is tételesen megsérti a tervezet 15. cikkely 1. §át, a 2. § (2) bekezdésének a), b), c), d), f), g) pontjait. Idézem az Együttélés serkei politikai nyilatkozatát: "Az Együttélés Országos Tanácsa nyugtalanítónak tartja a magyarszlovák alapszerződ és körül kialakult szlovákiai helyzetet. Az alapszerződés nagyon hiányos, de a szerves részét alkotó négy nemzetközi dokumentum révén lehetőséget teremt a magyarszlovák viszony pozitív rendezésére. Az említett dokumentumok közül vitathatatlanul ilyennek m inősíthető az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által 1993ban elfogadott és - teszem hozzá másodszor, nagy örömmel - most megerősített 1201es ajánlás, amely - mondja a szöveg - lehetővé teszi a Szlovákiában élő magyarság autonómiaigényének részbeni tel jesítését is. Ezen lehetőség miatt a szlovák politikai erők ezt a nemzetközileg rendkívül kedvező fogadtatásban részesült alapszerződést - lám, pozitívumokat is idézek - szinte kivétel nélkül elutasítják, miáltal Európaellenes magatartást tanúsítanak. Az alapszerződés legnagyobb hiányossága - mondja a nyilatkozat , hogy a benne foglalt elvek egy részének gyakorlati érvényesítését az adott állam belső jogrendjének függvényé teszi - nem én mondom, ők mondják , amivel megsérti azon jogi elvet, hogy a nemzet közi szerződés a belső jogrend fölött áll. Ez az ellentmondás nyit teret Szlovákiában azoknak a törekvéseknek, hogy az alapszerződés esetleges szlovákiai ratifikálása előtt olyan törvényeket fogadjanak el és egyéb jogi normákat adjanak ki, amelyek veszélye ztetik a magyar közösség identitását. Az ilyen jogi normáknak kívánják alárendelni az alapszerződést és így akarják meghiúsítani a magyarszlovák kiegyezés lehetőségét. Ez a törekvés azonban az alapszerződés gyakorlati értelmét vonja kétségbe." Melyek azok a jelek, tisztelt Ház, amelyek az alapszerződés szellemével ellentétes gyakorlatra mutatnak. 1. Az államnyelvtörvény, mely a nemzetállami alkotmányra hivatkozik, s amely érinti az anyanyelven történő művelődést is. Az Együttélés képviselőjétől ép p a Külügyi Társaságban hallhattuk: jog és lehetőség arra van, hogy valaki tudhatja például Petőfi "Nemzeti dal"át vagy a "Szózat"ot, rendelkezhet a "Szózat" tudásával, mert erre joga van, de magyarul magyar iskolában és magyar kulturális intézményrendsz erben megtanulni a "Szózat"ot, elsajátítani a magyar kultúrát, erre a szlovák törvény ilyen aktuális értelmezése nem ad jogot. 2. Ezzel összefüggően a szép nevű alternatív iskolarendszer bevezetése az egyik legfőbb akadály. Ez ugyanis nem azt jelenti csup án, hogy van magyar és van szlovák iskola, lehet választani alternatív módon a kettő közül, hanem azt, hogy a magyar iskolákban szlovák osztályok szerveződnek, illetve hogy a közismereti tárgyak többségét szlovákul tanítják más egyéb megszorítások mellett.
