Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
4149 technológiája ismertebb, mint az óegyiptomi rézolvasztás technológiája vagy a viking vaskohászat techn ológiája. (11.40) Szóval mindezzel arra szeretnék kilyukadni, hogy kissé hosszúnak tűnnek ezek a titkosítási idők, különösen a technikai vonatkozásúak; a technika mai fejlődése során a kutatási és fejlesztési eredmények nem állnak el ilyen hosszú ideig. Ku trucz Katalin a felszólalásában említette - és kritikusan említette , hogy a Miniszterelnöki Hivatal eltérhet a minősítés szokásos rendjétől, vagyis nem kell előterjesztést készítenie, és ha a szöveget jól értem, nem kell indoklást sem készítenie - erre v onatkozóan is adtam be módosító indítványt. De érdemes ehhez hozzávenni a Miniszterelnöki Hivatal által megjelölt titokkört, amely azt mondja, hogy a kormány üléseinek belső döntéselőkészítése és a testület működése során keletkező adat nyolcvan évig titk os. Ha ez érvényesülne jelenleg, akkor még harminc évig nem tudnánk, hogy a magyar kormányban 1941ben a miniszterek közül ki, hogyan foglalt állást a hadbalépés kérdésében. Sőt, tulajdonképpen csak éppen most derülne fény arra, hogy mi volt Tisza István á lláspontja a szarajevói merénylet után, mert most vagyunk körülbelül ott, éppen hogy elmúlt a nyolcvan év. Azt gondolom, hogy forgandó történelmünk ismeretében kissé groteszk ilyen hosszú titkosítási időket egyáltalán csak emlegetni is. Van még egy kérdés - hadd fejezzem be a felszólalásomat ezzel. Szeretnék Pető Ivánhoz kapcsolódni abban a vonatkozásban, hogy az elmúlt évtizedek anyagait, iratait milyen mértékben ismerhetjük meg a jövőben. Mert igaz ugyan, hogy vita folyik arról, hogy a levéltárakba került anyagok harminc vagy tizenöt év múlva válnake megismerhetővé, de az államtitokról szóló törvény egyrészt arról intézkedik - és ez nagyon helyes , hogy a '80 előtt keletkezett iratok minősítését egy éven belül át kell vizsgálni. Ez nagyon helyes. Bár ije sztően rövidnek tűnik ez az idő, de remélhetőleg tartható lesz. Azt mondja továbbá, hogy az ötven évnél régebbi adatok titkos minősítését törölni kell, ugyanakkor az ötven éven belül keletkezett anyagok minősítésénél a most előttünk fekvő é s elfogadásra váró törvény szerint kell eljárnunk. Kérdéses, hogy ez most hogy értelmeződik a gyakorlatban, de nem tudom kizárni a dolognak azt az értelmezését, hogy azt mondjuk: a volt állambiztonsági adatok, a volt állambiztonsági irattárakban őrzött any agok voltaképpen olyan fajta iratok, mint a nemzetbiztonsági iratok, tehát ezekre azok a szabályok érvényesek, amelyek a nemzetbiztonsági iratokra érvényesek - és akkor rögtön ott vagyunk a jelenlegi előterjesztésnél, hogy 5080 év között ingadozik az az i dő, ameddig ezek államtitokként kezelhetők. Magyarán ez azt jelenti, hogy - nemrégiben emlékeztünk meg a II. világháború befejezésének 50. évfordulójáról - most kezdődik el az a folyamat, amelynek során a II. világháború után keletkezett ilyen jellegű, teh át állambiztonsági, rendőrségi, honvédelmi iratok nyilvánosságra kerülhetnek. Lehet, hogy nem jól értelmezem a törvényt, de attól tartok, hogy a törvény szövege módot ad ilyen értelmezésre. Vagyis ez azt jelentené, hogy az 1956 körül és után keletkezett ál lambiztonsági iratok, amelyek történelmünknek nem kevésbé fontos forrásai, mint a Központi Bizottság iratai, csak valamikor 20362037 körül válhatnának kutathatóvá. Azt gondolom, hogy ez ellentétes az Alkotmánybíróság határozatával. Az Alkotmánybíróság hat ározata mindenképpen nagyon egyértelműen szól arról, hogy a módosított alkotmány elfogadása előtt, vagyis 1989 előtt Magyarországon nem volt jogállam. Tehát azt gondolom, hogy - egybevágóan az Alkotmánybíróság határozatával - erre az időszakra nem lehet ug yanazokat a normákat alkalmazni egy az egyben, mint amelyeket a jogállami körülmények között létrejött államtitkokra. Azt gondolom, hogy ezt tekintetbe véve meg kell gondolnunk, hogyan lehetne finomítani vagy egyértelművé tenni az előterjesztésnek, a törvé nyjavaslatnak ezt a részét, hogy ne kerülhessen sor
