Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
4147 tagot ebbe a bizottságba és az ügydöntő elnök szavazategyenlőség esetén az adatvédelmi biztos lenne. Végül azonban, mint azt mindenki látja, nem került be ez a titokfelügyeleti bizottság a törvénybe és magam is elálltam attól, hogy módosító indítványt nyújtsak be erre vonatkozóan. Nem azért, mert nem látom elég esélyesnek az elfogadását, hanem azért, mert úgy gondolom, hogy fel esleges az olyan üres intézmények számát szaporítani, amelyekről a törvény rendelkezik ugyan, de a működésük még igen távol áll. Ugyanis a dolog azzal kezdődik, hogy e pillanatban még adatvédelmi biztos sincs, mint ahogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa sincs, évek óta húzódik a megválasztásuk. Azt hiszem, hogy akkor járunk el tulajdonképpen bölcsen, pragmatikusan ha úgy tetszik, vagy valamilyen konzervatívliberális értelemben politikusan, ha legalább azt megvárjuk, hogy lesz adatvédelmi biztos, meglátjuk, hogy hogyan tud működni, hogyan tudja befolyásolni a titkokkal való gazdálkodást a szónak mindkét értelmében. Abban az értelmében is, hogy hogyan tud kiállni a személyes adatok védelmében és hogyan tud kiállni a közérdekű adatok nyilvánossága ü gyében. (11.30) Ha munkája szükségessé teszi egy ilyen titokfelügyeleti bizottságnak a felállítását, akkor a tapasztalatok, az élet ismeretében majd érdemes visszatérni erre a kérdésre. Kuncze Gábor belügyminiszter úr expozéjában megemlítette, hogy az álla mtitokról és szolgálati titokról szóló törvénynek a legsérülékenyebb, legsebezhetőbb pontja az államtitkok köre, a törvény melléklete. Én azt hiszem, hogy ez nagyon is így van. Hadd szóljak a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos államtitkokról, úgy is, mint a nemzetbiztonsági bizottság tagja. A nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos titokköröket úgy határozza meg a törvény melléklete, hogy voltaképpen sorra veszi a még el sem fogadott és sok tekintetben erősen vitatott nemzetbiztonsági törvénybe n szereplő nemzetbiztonsági szolgálatok feladatlistáját. Ezek közé és ezek alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok viszonylatában államtitokká nyilvánít olyan információkat, amelyeket a Nemzetbiztonsági Hivatal akkor szerez meg, ha például valóban feladatkö révé válik a szervezett bűnözéssel kapcsolatos rendszeres információgyűjtés. Azonban még egyáltalán nem eldöntött, hogy ez így lesze. Az erre vonatkozó törvényjavaslatban ez valóban így szerepel, de ezt számos párt, számos szakértő, számos intézmény vitat ja, tehát azt gondolom, hogy kissé elhamarkodottak a nemzetbiztonsági szolgálatok, amikor egy még nem létező törvényre építik a maguk titokköreit. Azt gondolom, hogy ez különben is felesleges. Felesleges az, hogy nemzetbiztonsági vonatkozásban a titokkörök ilyen részletezőek legyenek. Sokkal helyesebb volna sokkal általánosabban meghatározni azt, hogy a titkos információgyűjtés, egyáltalán a törvényben és a majdan törvényben meghatározott feladatkörük szerinti titkos információgyűjtés révén birtokukba kerül t titkok ne államtitkot képezzenek. Nem kell ennyire elaprózottan foglalkozni ezzel. Egyébként én magam megpróbáltam egy módosító indítványban valamivel rövidíteni a nemzetbiztonsági szolgálatok titokkörét. Ezzel a kiterjedtséggel, tehát azzal, hogy minden valóságos vagy elképzelt feladatra vonatkozóan kimondja a törvény a nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt adatok és információk államtitok voltát, abba a veszélybe kerülünk, hogy megint létrejön az a tulajdonképpen bizarr helyzet, amely korábban jelle mezte ezen szolgálatok tevékenységét, vagyis hogy mindaz, amihez ezek a szolgálatok hozzáérnek, az nyomban titokká válik. Szinte anekdotikus arról beszélni, hogy '89ben, amikor még teljes gőzzel működött az egykori állambiztonsági szervezet, szigorúan tit kos jelentésben számoltak be arról, hogy a Magyar Demokrata Fórum a Műegyetemen nagygyűlést tartott és ennek a szónoka Antall József volt. Nemrégiben jelent meg a Belügyi Szemlében egy kerekasztal beszélgetés arról, hogy az állambiztonsági szolgálat titkos állományú tisztje részt vett egy politikai gyűlésen és azt a
