Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP):
4141 olyan kötelezettséget, olyan feladatot ír elő a törvény, amely arra kötelezi a levéltárat, hogy vásároljon meg magánokiratokat. Itt igen komoly anyagi feltét eleket kell biztosítani a levéltárak részére. Ugyancsak ennek a paragrafusnak az f) pontja azt mondja ki, hogy "a megrongált vagy pusztulásnak indult levéltári anyagának konzerválásáról és restaurálásáról gondoskodik". Ezzel kapcsolatban engedtessék meg, h ogy elmondjam: legjobb tudomásom szerint az Országos Levéltárnak van restauráló műhelye, s ezen kívül még működik kéthárom olyan kisebb műhely az országban, amely a ma rendelkezésre álló levéltári anyag megőrzését sem tudja ellátni. Egyes becslések szerin t - amik szintén a vitában hangzottak el - ezeknek az anyagoknak a restaurálása a mai kapacitás mellett az évezred végéig nem megoldható. Tehát feltétlenül szükséges az, hogy az ország területén legalább három vagy négy olyan jól felszerelt restauráló műhe lyt létesítsenek, amelyek ezeket a feltételeket biztosítani tudják. Ugyanakkor nagyon lényeges kérdés - és nem emlékszem, hogy ez itt szóba került volna , hogy ezek mellett a műhelyek mellett olyan fertőtlenítő állomásokat kell létesíteni, amelyek a levél tári anyag megőrzéséhez nélkülözhetetlenek. Ma az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fővárosi és egyes megyei szervezetei végeznek ilyen munkát, de az ő kapacitásuk sem tesz lehetőséget arra, hogy a mai anyag megőrzése érdekében mindent megte gyenek. Ilyen körülmények között ez is igen sok pénzbe kerül. A törvénytervezet 15. §a kimondja azt, hogy a levéltáraknak milyen épülettel kell rendelkezniük. Kimondja, hogy zárt, tűzbiztos, megfelelő páratartalmú és hőmérsékletű, és a szükséges tárolóesz közökkel felszerelt raktárnak kell a levéltár mellett lenni. Legjobb tudomásom szerint az önkormányzati levéltárak körülbelül 2025 százaléka alkalmatlan arra a célra, hogy ezeket a feladatokat teljesítse. Hallottunk arról és tudunk róla, hogy központi ber uházásból Óbudán az Országos Levéltár részére épül ilyen épület, de ez az épület is csupán az Országos Levéltár gondját oldja meg; a vidéki levéltárak, helyesebben az önkormányzati közlevéltárak problémáját nem oldja meg. Ezek azok a leglényegesebb kérdése k, amelyekre - ahogy korábban képviselőtársaim közül is többen fölhívták a figyelmet - úgy a Művelődési Minisztériumnak mint a Belügyminisztériumnak feltétlenül anyagi fedezetről kell gondoskodni. Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppárt alkalm asnak tartja ezt a levéltári törvénytervezetet. Számtalan módosító indítványt fogunk beterjeszteni. Engedjék meg, hogy még két olyan kérdésre térjek ki, amelyek megítélésünk szerint a törvénytervezetből kimaradtak. Az egyeztetések során volt egy olyan anya ga ennek a törvénytervezetnek, amely a 13. §ban foglaltaknál bővebb volt. A 13. § jelen pillanatban kilenc pontban tartalmazza a közlevéltárak kötelező feladatait. Itt 10. pontként szerepelt az - és tudomásom szerint ez a kutatásoknak és a kutatói munka t eljesítésének egyik alapfeltétele , hogy a közlevéltárakat szakkönyvtárak fenntartására és működtetésére kell kötelezni. Nyilvánvalóan olyan szakanyagokról, olyan esetleges lexikon- vagy szótárgyűjteményekről lehet itt szó, amelyek mindenképpen nélkülözhe tetlenek ahhoz, hogy az adott közlevéltárban a kutatómunka szakszerűen folyhasson. Tehát ennek a pontnak a visszaemelését fogja javasolni a Kereszténydemokrata Néppárt. Ugyancsak kimaradt a törvénytervezet egy korábbi változatához képest a 34. § 3. pontja. A 34. § két pontjában rögzíti, hogy a különböző iratok hogy kerülnek vissza a levéltárba, vagy hogy kerülhetnek egységes nyilvántartásba. Mint ahogy arról számtalan képviselőtársam említést tett, állami és önkormányzati múzeumok és könyvtárak tartanak bir tokukban olyan, egyébként levéltárba tartozó okiratokat, magániratokat és köziratokat, amelyekről a helyileg illetékes levéltáraknak egyáltalán tudomásuk sincs. Ilyen körülmények között - bár az lenne megítélésünk szerint a megoldás, ha ezek a védett irato k az illetékes levéltárba kerülnének - mi már egy ennél enyhébb változattal is megelégednénk. Az enyhébb változatot pedig úgy képzeljük, hogy az állam és a helyi önkormányzatok kötelesek legyenek ezeket a birtokukban lévő iratokat nyilvántartásba vetetni,
