Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
4124 Ez különösen érdekes a következő összefüggésben - ez látszólag részletösszefüggés, valójában ennél sokkal tágabb körű. Én nagyon jól emlékszem, hogy amikor az 1960as, 1970es években a különböző ál lamigazgatási szerveknél, óriási nagy divat volt a titkosítás, akkor különféle államigazgatási szervek kitalálták azt, hogy az egyébként 99 százalékban nem titkos rendeletbe vagy nem titkos tárgyú szabályozásba beletettek egy titkosnak ítélhető passzust, é s ennek alapján az egészet sikerült titkosítaniuk. És ennek nem látom ebben a törvényjavaslatban a kiküszöbölési módját. Sajnos, a legnagyobb jóindulatot feltételezve sem zárhatjuk ki, hogy egy államszervezetben, valamelyik szervezetben megjelenik egy ilye n tendencia, hogy egyébként nem titkos tárgykörű rendeletbe beletesznek egy pontot, és ennek alapján titkosítják az egészet. Ez ellen is lehetne védekezni, és megvan ennek a jogi lehetősége is. Nevezetesen: olyan esetekben, amikor egy szélesebb körű rendel kezésnek csak egy bizonyos része titkos, akkor jogszabályban lehet előírni, hogy a rendelet teljes egésze vagy az eljárási szabályzat - mindegy minek nevezzük - a teljes egésze ne legyen titkos. Emeljék ki belőle azt a kis passzust, azt a kis részt, amely titkosnak tekinthető, és így, két részre bontva jelenjék meg az az irat: a nagyobbik fele, amelyikben megállapítottuk, hogy nincs titkos, az ne legyen titkos, és a kisebb része pedig legyen titkosítva. És akkor kiküszöbölhető az a veszély, hogy ezzel a tit kosítási lehetőséggel visszaélnek különféle államhatalmi szervek. Végül: az Országgyűlés tekintetében tartom a törvényjavaslatot a legvitathatóbbnak. Az országgyűlési képviselők és az Országgyűlés jogköre tekintetében az alkotmány egészen széles körű és eg észen tág meghatározásokat ad. Az én megítélésem szerint az Országgyűlés, illetve a különféle országgyűlési szervek és a képviselők alkotmányban rögzített jogköre a legtágabb felhatalmazást foglalja magában a titkosított vagy titkos ügyekkel kapcsolatban. Meg kell mondani, hogy ezen a téren a nyugateurópai vagy északamerikai demokráciák gyakorlata is úgyszólván korlátlan jogot ad a törvényhozásnak. Gondolok az amerikai törvényhozásra, ahol nincs olyan titok, amivel megfelelő amerikai szenátusi vagy képvis előházi vizsgálóbizottság ne foglalkozhatna, az alkotmány erejénél fogva. Ezzel szemben ennek a törvényjavaslatnak az Országgyűlésre vonatkozó része eléggé megszorítja, megszorítóan értelmezi az Országgyűlés és az országgyűlési képviselők betekintési, vagy az adatokhoz való hozzáférési jogát, és én ezt rendkívül aggályosnak tartom. Mert ha kivonjuk a parlament ellenőrzése alól, titkosság jogcímén az ügyek és az események egy részét, akkor a parlament elveszti azt a funkcióját, azt az alapvető funkcióját, ho gy a közhatalom gyakorlásának a legszélesebb hatáskörrel rendelkező szervezete és kontrolláló szervezete is lehessen. Végül: a felhatalmazás kérdésében is kételyeim vannak. Mert a kormány olyan felhatalmazási jogkört kap, elsősorban a külföldi relációban a titkosság megállapítására és kezelésére, amely így, ebben a formájában szinte korlátlan lehetőséget biztosít a kormánynak, és kizárja - ismét csak kizárja - az ellenőrzési lehetőséget, épp e felhatalmazás folytán, hogy a kormány ezt a jogkörét miként gyak orolja. Ezekkel az aggályokkal kell szembenézni. És sajnos a törvény tárgyalásának ez a rendkívül lerövidített határideje kizárja annak a lehetőségét, hogy megfelelő módosító indítványok készüljenek és jöjjenek létre. Úgyhogy az a gyanúm, hogy a törvény ez ekkel a benne rejlő hiányosságokkal és hibákkal együtt fog végigmenni a törvényhozás folyamatán, és ennek az összes jövőbeni kedvezőtlen lehetőségei benne fognak rejleni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdeze m képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitájában? Ha nem kíván, akkor megkérdezem Világosi Gábor államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra? (Dr. Vil ágosi Gábor államtitkár igent int.) Igen. Megadom a szót Világosi Gábor államtitkár úrnak.
