Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 6 (90. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
4084 A Btk. hatályos szabályait vizsgálva jelenleg a cselekmények 70,5 százaléka tartozik büntetőeljárásra és 29,5 százaléka vétségire. Ha a három évig terjedő szabadságve sztéssel büntethető bűntettek is vétségi eljárásra fognak tartozni, ez az arány közel 5050 százalék lesz. Ez persze nem fejezi ki, hogy az ügyek közül ténylegesen hány esetben kerül sor vétségi és hány esetben büntetőeljárásra. A konkrét adatok az elsőfok ú bíróság által tárgyalt ügyeknél viszont azt mutatják, hogy közvádas ügyekben a büntetőeljárásban tárgyalt ügyek száma fokozatosan nő, és a jogszabálymódosítás folytán a bűntetti eljárásra tartozó ügyek olyan mérvű csökkenésére nem lehet számítani, amely megkérdőjelezné a társasbíráskodást és ezen belül a népi ülnökök részvétele szervezeti alapelv érvényesülését. (19.30) A másik nagy kérdéskör a tárgyalás mellőzésével történő elbírálás volt. Mint ahogy ez a módosító javaslat indokolásából is kitűnik, a ki fogások egyrészt alkotmányellenesnek, másrészt ellentétesnek tartják az Európa Tanács emberi jogi egyezményével, illetve az egyezségokmánnyal, végül pedig a kormány által elfogadott Be.koncepcióval. Ezzel nem értünk egyet, hiszen az eljárás, a javaslat mi nden esetben biztosítja a tárgyalás teljes garanciákkal történő megtartását, ha azt a vádlott kéri, és nem érinti az egyéb garanciákat, nevezetesen, hogy beismerés vagy tettenérés történik, az eljárás, illetve a cselekmény ténybeli és jogi megítélése egysz erű, a vádlott szabadlábon védekezik. Ez az intézmény más országokban is kiállta az európai egyezményekkel való összevetést, például Németországban, ahol az 1992ben bevezetett módosítás óta szintén lehetőség van végrehajtásában felfüggesztett szabadságves ztés kiszabására tárgyalás mellőzésével. A büntetőeljárás koncepciója - melyet a kormány 1994 januárjában fogadott el , amellett, hogy az alaptípusnak tekintendő eljárásban a tárgyalást tartja meghatározónak, kimondja azt is, hogy létjogosultsága van az e gyszerűsített eljárásoknak is. A tárgyalás mellőzésének intézménye továbbra is megmaradna, alkalmazási köre bővíthető is akként, hogy személyi szabadság közvetlen elvonása tárgyaláson kívül hozott határozatban nem történhetne. A javaslat ennek teljes mérté kben megfelel, hiszen végrehajtható szabadságvesztés kiszabásáról nem lehet szó. Amikor döntenünk kellett arról, hogy az egyszerűsítést, gyorsítást szolgáló rendelkezések közül melyek kerüljenek bevezetésre az új eljárási kódex megalkotása előtt, azt is fi gyelembe kellett vennünk, melyek azok a rendelkezések, amelyek a jelenlegi eljárás rendszerébe is beilleszthetők, s melyek rövid távon is eredményezhetik az ügyek gyorsabb elintézését. Végül utalnék arra a több képviselő által is benyújtott módosító indítv ányra, mely a tárgyalás előkészítésének határidejét felemelő rendelkezéseit kifogásolta. Ismerve azt, hogy egyegy bíró kezén ma több száz ügy van, és ezek kitűzésére hatnyolc hónap múlva kerül sor, az eljárások időtartamát illetően véleményünk szerint ni ncs jelentősége annak, hogy az előkészítésre nyitva álló idő 8 vagy 15 nap, annak viszont annál inkább, hogy amikor tárgyalásra kerül sor, akkor a lehetőségekhez képest rendelkezésre álljanak a bizonyítékok, s ne a tárgyaláson kelljen visszaadni pótnyomozá sra az ügyeket, ne ott kelljen szakértőt kirendelni, amikor már az iratokból is látszik annak szükségessége, s lehetőleg ne ott vegye észre a bíró, hogy a cselekmény súlyosabban is minősülhet, hiszen ezek miatt a tárgyalást el kell napolnia. Tisztelt Orszá ggyűlés! Amikor a büntetőeljárásról szóló törvény módosítására irányuló törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom, teszem ezt abban a hiszemben, hogy a törvény lehetőséget ad a büntetőeljárások rövidebb időn belül történő befejezésére, növelve ezzel az igazság szolgáltatás hatékonyságát anélkül, hogy a büntetőeljárásban részt vevők jogai csorbulnának. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik. Tisztelt Országgyűlé s! A T/673/7. számú ajánlás 6. pontjában lévő módosító javaslat nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást, ezért erről nem határoz az Országgyűlés.
