Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 6 (52. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
5 ugyanakkor korántsem mondott le arról, hogy továbbra is párbeszédet folytasson a társadalommal, egyebek között a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. A kormány szilárd an elkötelezett a háromoldalú érdekegyeztetés mellett, illetve amellett, hogy ezt a háromoldalú érdekegyeztetést az elmúlt hónapok magas színvonalán folytassa. Ilyen értelemben azt hiszem, hogy a kormány maga is arra törekszik, amit Csépe képviselő úr hang súlyozott, hogy fenntartja a párbeszédet a társadalommal, s amiben és amikor lehetséges, megállapodásokra jusson. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak a mai ülésnapunkon jelentkezett napirend előtti fel szólalásra dr. Torgyán József úr, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője. Megadom a szót dr. Torgyán József képviselő úrnak. (15.10) DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt o rszággyűlési képviselőcsoportját mélységesen aggasztják azok a tárgyalások és hírek, amelyek manapság mind gyakrabban jelennek meg a médiumokban az úgynevezett alapszerződésekkel kapcsolatban. Sőt, a legutóbbi időben most már nem is annyira alapszerződések megkötésének szükségszerűségéről, mint határszerződések megkötésének szükségszerűségéről esik szó, ezzel már eleve másodharmadrangúnak deklarálván a magyarság jogait azokban az országokban, amelyek a trianoni békediktátum következtében területet nyertek a mi sérelmünkre. Úgy gondolom, kifejezetten rontják tárgyalási pozícióinkat azok a megnyilatkozások, amelyek rövid határidő alatt megköthető szerződésekről beszélnek, és amelyek így már eleve kizárják a lehetőségét annak, hogy valóban érdemi ellenkérelmet terjeszthessen elő a magyar tárgyalófél. Tudjuk, nincs könnyű helyzetben a külügyi kormányzat, nincs könnyű helyzetben a külügyminiszter úr. Tudjuk azt is, hogy mind gyakrabban hangzanak el olyan megnyilatkozások a nyugati oldalról, amelyek a szóban forgó szerződések megkötésével hozzák kapcsolatba egyrészt az Európai Unióba, másrészt a NATOba való felvételünk lehetőségét. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy folyik egy olyan akció, amely igyekszik ellehetetleníteni az érintett orszá gokban a magyarság jogaiért küzdők lehetőségeit. Egészen egyszerűen olyan helyzetet akarnak teremteni, hogy a magyarság ne tudjon a saját ügyében hatékonyan fellépni. Elég, ha csak Románia esetére, Tőkés László püspök úr helyzetére utalok. Milyen álláspont ot képvisel ebben a helyzetben a Független Kisgazdapárt? Mi azt mondjuk, van egy olyan jogelv, amely a római jog óta a világon sehol kétségbe nem vonatott. Nevezetesen: az egyidejű teljesítés elve, amely a külügyi kormányzatnak lehetőséget adna arra, hogy egy olyan álláspontra helyezkedjünk, miszerint jelenleg nincs olyan új dolog a nemzetközi politikai helyzetben, amely a trianoni, a párizsi szerződések után, illetőleg a helsinki okmányok aláírása után szükségessé tenné ilyen szerződések megkötését. Mi úgy gondoljuk, ezért a magyar külpolitikának arra az álláspontra kell helyezkednie, hogy az Európai Unióba történő felvételünkkel egyidejűleg kerülhet szóba bármilyen szerződés megkötése. Itt tehát az egyidejűségre kellene a magyar külpolitikának a hangsúlyt helyeznie, és nem feltétlenül kellene megijednie olyan harmad, negyedrangú külpolitikusok nyilatkozataitól, amelyek a magyarságot már eleve olyan helyzetbe akarják hozni, hogy ne folytathasson olyan következetes külpolitikát, mint mondjuk, DélTirol eseté ben az osztrákok folytattak, vagy amelyre számos egyéb példát lehetne felhozni. Mi tehát nem mondjuk azt, hogy nem tárgyalunk az alapszerződésekről. Csak azt mondjuk, hogy ennek szerződéskötési ideje most nem érkezett el; ellenben ha felvesznek minket az E urópai Unióba, akkor egy olyan új helyzet áll elő, amely már indokolttá teheti az államszerződések kérdésének napirendre tűzését.
