Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
3937 során az egyébként szokásos bírósági eljárás költségeinek csak a felét kötelesek kifizetni. Tehát ha csak százezer forintra emeli föl - a kormány szándékai szerint - a parlament ezt a kizárólag os érvényesítési módot, akkor kevesebb lesz a veszteség - hogy úgy mondjam , a peres útra tartozó és hat százalékos illetékkel járó fizetség nyilván többletbevételt fog okozni. (19.40) Tessék színt vallani, tisztelt előterjesztő, tessék megmondani, hogyha tényleg komolyak a szándékok: egy praktikusabb, gyorsabb, fájdalommentesebb, időt kímélő, pertartamkímélő - hogy az ismert szavakat ismételjem - eljárás érdekében mi indokolja, hogy ne emeljék fel legalább 500 ezer forintra ezt a szabályt? De mondhattunk volna egymillió forintot is, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy ezek a kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető követelések a jogcímet illetően mind olyanok, ahol a legegyszerűbb tényállás, a legegyszerűbb bizonyítékok vannak és általában pénzkövetelé sről vagy nagyon könnyen konvertálható, pénzesíthető követelésekről van szó. Azt kérjük, hogy a tisztelt Országgyűlés támogassa azt a valóban konstruktív - és azt hiszem, ehhez nem férhet kétség - indítványunkat, amely az értékhatár 500 ezer forintban tört énő meghatározását teszi lehetővé. Ebben az esetben a bíróságoknak jóval kevesebb dolguk lesz, igaz, egy kicsit kevesebb lesz az illetékhivatal bevétele, igaz, egy picikét át kell majd számolni a tavalyi igazságügyi statisztika szerint a bevételeket, de ak kor most meg kell mondani, hogy mit akarunk: a bevételeket megőrizni, de ugyanakkor gyorsítani, vagy pedig gyorsítani is, de a bevételeket is megtartani. A kettő együtt nem megy, tisztelt Országgyűlés. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Me gadom a szót Szigethy Istvánnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, Balsai István félreértette ezt az indítványt. Itt nem erről van szó, amit említett, és a zt hiszem, az illetékhez van a legkevesebb köze. Az ötszázezer vagy egymillió, vagy ötmillió összegű pénzkövetelést minden további nélkül fizetési meghagyás útján lehet érvényesíteni abban az esetben, ha úgy érzi a fél, hogy a fizetési meghagyásnak nem fog nak ellentmondani, csak különböző okokból, esetleg fizetésképességi okokból a másik önként nem fizetett. Amit Balsai István javasol, az azonban mást tartalmaz. Azt jelenti, hogy 500 ezer forint alatt közvetlenül nem lehet perelni. Tehát amikor meg van győz ődve valaki, hogy ezt a pénzt nem tudja fizetési meghagyással érvényesíteni, mert holtbiztos, hogy ellent fog mondani neki a ellenfél - mert vitatja a jogalapot, bármiféle egyéb okból a fizetési meghagyásnak ellent fog mondani , ebben az esetben mi történ ik? A fizetési meghagyást ki kell bocsátania a bíróságnak, de ha a másik fél ellentmond neki, teljesen fölöslegesen beillesztődik egy közbülső eljárás, és ami nagyon lényeges, hogy a fél később ennek az eljárásnak a lefolytatása után lesz abban a helyzetbe n, hogy a bíróságtól ítéletet kérhessen. Most gondoljunk bele abba, hogy jelenleg a magánszemélyek egymás közötti viszonyában 20 százalékban maximált kamat mellett mekkora óriási szívességet tenne a nem fizető adósoknak Balsai István indítványának a teljes ítése, ugyanis ezt a kedvezményes - szerintem vitathatóan kedvezményes, de ez most így működik - kamatot még állami segédlettel hosszú ideig élvezhetné a nem fizető adós. Tehát nem ez a célja ennek a törvényes rendelkezésnek; hogyha a fizetési meghagyás el égséges, a jogosult természetesen most is beadhatja ezt a kérelmet, azonban az 500 ezer forint alatti követeléseknél nincs egy kötelező közbeiktatandó eljárás, hanem ebben az esetben - ha nincs remény arra, hogy a fizetési meghagyásnak ne mondjon ellent , közvetlenül bírósághoz is fordulhat a fél. Ez az illetékre egyébként semmiféle befolyással nincsen, tehát ezért mondom, hogy az ezzel kapcsolatos kombinációk tévesek. Azonban a felek és különösen a pénzükre jogosan igényt tartó
