Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
3916 Nyilvánvaló, hogy a javasolt módosítás csak akkor léphet életbe, ha a bíróság folytatólagos tárgyalást tart, hisz maga a kormány által előterjesztett szöveg is azt tartalmazza, hogy ha egy előírt köte lezettségnek nem tesz eleget, alapos ok nélkül késlekedik, s e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, akkor a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz a bíróság. Értelemszerűen tehát valamikor már valamilyen perbe li cselekménynek kellett történnie, amikor a bíróság határidőt szabott a feleknek, ez a határidő eredménytelenül eltelt, a bíróság ismételt határidőt szab, ez eredménytelenül eltelik - ebben az esetben bevárás nélkül már határoz. Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatával azért nem tudok egyetérteni - s véleményem szerint a hatályos szöveg megfelelő , mert tudniillik milyen bírósági pervezetés az, ha a bíróság szab egy határidőt a fél cselekményének a teljesítésére, az a határidő letelik, de nem kell semmiféle szankciót alkalmazni, mert ez a per befejezését egyébként nem késlelteti. Akkor rosszul tűzte ki a bíró azt a határidőt! Hisz azért tűzött valamilyen eljárásjogi cselekmény végzésére határidőt, mert azon belül az ügyet le szeretné zárni! Nyilván való, ha ezen belül az ügyfél azt nem terjeszti elő, az mindenképpen az eljárás elhúzódásához vezet. A jelenleg hatályos szabályt viszont azért tartom jobbnak, mert ott azért egy komolyabb szankció is van. Tudniillik aki meghatározott határidőn belül nem t erjeszti elő bizonyítási indítványát vagy nem tesz eleget a bíró felhívásának, azt szankcióval, bírsággal lehet sújtani, pontosabban mondva: a fél költségére el lehet halasztani a tárgyalást. Úgy gondolom, ez sokkal inkább ösztönzi a perben részt vevő szem élyeket a jogaiknak a határidőn belüli teljesítésére, mint az a javaslat, amit az előterjesztő támogat, hogy a bíróság mérlegelésére bízzuk, hogy a határidőmulasztás befolyásoltae a per befejezését vagy sem. Ha mulasztott, akkor egyértelmű, hogy befolyás olja; ha mulaszt egy határidőt, akkor azt szankcionálni kell! Akkor a költségére halasszák el a tárgyalást! Ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, ne nyúljunk a polgári perrendtartás 143. § (2) bekezdéséhez, mert az ott megfogalmazott elvek megfelelő ek, az ott rendelkezésre álló eszközök a bíróságok számára elegendő teret nyújtanak arra, hogy a perben a nyilatkozataikkal késlekedő felekkel szemben felléphessenek. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Balsai István képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Én is azt szeretném, ha a vita kapcsán a tisztelt parlament és az előterjesztő is a Sepsey Tamás által előterjesztett módosítást az itt elhangz ott indokok alapján támogatná. Annál is inkább, mert az alkotmányügyi bizottságban a javaslatot támogatandóan alakult ki végül is az az álláspont, ami a 11. pont alatt - ahogy ezt érzékeltette Sepsey Tamás - tulajdonképpen semlegesíti az előterjesztő szánd ékát, amikor gyakorlatilag visszatér oda, hogy a fél előadását és előterjesztését be kell várni, hiszen nem látta teljesíthetőnek az alkotmányügyi bizottság kormánypárti képviselőiből álló jogi szakemberek csoportja sem azt, hogy amikor már a per első tárg yalására szóló idézésre rá van nyomtatva, tehát formálisan a tárgyalásra még el sem induló féllel olyan kötelezettséget közöl, hogy a bíróság külön felhívása nélkül csatoljon be mindent és ne késlekedjen és a perbeli magatartása arra irányuljon, hogy valah ogy a per első tárgyalásán egy statikus állapotot a bíró már mindjárt el tudjon bírálni - ilyen nincs, tisztelt Országgyűlés! Az életben, a tárgyalótermekben, a bíróságokon ilyen elvárásnak nem lehet megfelelni! Ha jól emlékszem, éppen egy szabaddemokrata képviselőtársam fejtette azt ki - de lehet, hogy szocialista párti volt, lehet, hogy többen voltak , hogy a per egy dinamikát tételez föl; a peres eljárás során a peres feleknek az a szokásos és egyáltalán nem kifogásolható magatartása, hogy a bizonyítéka ikat a másik fél előadását követően, arra reflektálva, a per folyamán, annak kiteljesedése során úgy terjesszék elő, hogy arról meggyőzzék a bíróságot. Nagyon sok és rendkívül összetett szándék - a különböző módosítások kapcsán erre még majd rá fogunk tudn i térni - irányul arra ebben
