Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
3908 természetesen elméletileg a legegyszerűbb dolog ítélt dologgá változtatni... Hac k Péter úr igen szemléletesen példálózott, én is mondanék egy példát: Például valakinek, sajnos, szerencsétlenségére egy súlyos közlekedési balesete támad, mondjuk nem azért, mert autója van, hanem egy villamos örökre nyomorékká tette - nekem volt ilyen üg yem, azért tudok életszerű példákat hozni. Ne adj' isten, nincs pénze ügyvédre, és szeretne valamilyen kártérítési igényt ügyfélként, felperesként, mondjuk a BKVval szemben előterjeszteni. Úgy gondolja, ötezer forint kár érte őt, holott egyik, másik vagy mindkét lábát elveszítette. Ha jól értettem, itt a módosításból az következik, hogy a bíróságnak arra joga lenne - bár Sepsey Tamás nagyon plasztikusan mondta, hogy ez így fából vaskarika és egy fikcióról van szó , hogy megmondja, ha nincs ott az alperes, akkor távollétében kérhet bírói meghagyást mind az ötezer forintra. Vagy arra is joga lehet a bíróság ilyen irányú alaki jogi kioktatása alapján, hogy mondjuk esetleg ne csak a BKVt, hanem az útkaparó vállalatot is perbe vonja. De arra, ha jól értettem, nincsen joga ezek után, hogy a bírótól megtudja, hogy kedves barátom, menjen haza, vegyen elő egy papírt és ceruzát, írjon be oda ötmillió forintot, mert hiszen önnek a rendelkezésére álló sajnálatos körülményei lehetővé teszik, hogy ön olyan általános vag y eszmei kártérítést kérjen, amely természetesen valódi kárának vagy annak közelében járó kompenzálását fogja eredményezni. Mi történik - ha jól értettem - a módosítás alapján? Az ötezer forintot megítéli a bíróság, esetleg nem fellebbezi meg a BKV, mert h ogy úgy mondjam, hülye lenne megfellebbezni ebben az ügyben, és jogerős lesz az ítélet. Tisztelt Országgyűlés! Ebben az esetben ítélt dologként ezt az ügyvédre pénzt előteremteni nem tudó, a különböző szövevényes jogsegélyszolgálatok - valljuk be őszintén - teljesen megfeneklett szférájában eligazodni nem tudó és a bíróságtól semmilyen segítséget nem kapó fél res judicataként, ítélt dologként nincsen abban a helyzetben, hogy ugyanebből az ügyből, ugyanebből a kártérítési jogviszonyból a hiányzó 4 millió 999 ezer forintot kérhesse, ha csak valami szerencsés perújítási okot nem talál - csak kíváncsi vagyok, hogy fog ő mindenféle jogi segítség nélkül egy alkalmas perújítási okot kreálni. Egyébként abban is fenntartásaink vannak, ami egy későbbi részében, a perú jítással kapcsolatos szabályok szigorítását illeti. Kíváncsi vagyok, megfelele ez a törvényjavaslat az imént említett és egyáltalán nem életszerűtlen példa alapján annak a valóban jogos társadalmi elvárásnak, ami a bíróságok működésébe vetve, gondolom, in dokolt és föltétlenül követendő. Természetesen ilyen lapos érveket mi is tudnánk mondani, hogy a bírósági perek során az egyik fél mindig azt hiszi, hogy nincs igazság a földön, a másik fél meg örül, mert megnyerte a pert. Ebben a parlamentben azt hiszem, nem kell érvelni, hogy a társadalom igazságérzete mást jelent, mint a peres felek perre vetített magatartása és ezzel kapcsolatos elégedettsége a bíró működésével vagy a bíróság egészének intézményével. Az egy más dolog - és abban teljesen igaza van Sziget hy képviselő úrnak, és semmi köze nincs a polgári perrendtatáshoz , hogy mondjuk bírósági panasznapot tartva tollba mondott fellebbezést eléggé furcsa - és én magam is nagyon sokszor találkoztam ezzel a problémával minden minőségemben , hogy ugyanaz a bí ró fogalmazzon meg, és ennek kapcsán kénytelen leírni saját kezével, amivel az elutasító ítéletet is leírta, hogy nem ért egyet vele az előtte megjelenő fél, és ezért és ezért a megyei bírósághoz a fellebbezést terjessze föl. De ez nem polgári perrendtartá s, ez bírósági ügyvitelszervezési, ez bírósági igazgatási kérdés. Gondolom, még odáig is el lehet merészkedni, mint ahogy csinálják ezt az országban nagyon sok bíróságon, hogy nem a bíró tartja a panasznapot - megvannak ennek a formái. (17.30) Sajná lom, hogy a bírói létszám jelenleg megint apadni látszik. Én mint egyszerű ellenzéki képviselő, nem szeretném az igazságügyi kormányzatot megint emlékeztetni arra, hogy nem volt ez így az elmúlt négy évben. Nem volt probléma fogalmazókat és titkárokat verb uválni a bíróságokra
