Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
3903 feladatává tenni, akkor nem kötheti meg a bírónak a kezét, ha t udja, hogy a fél által előterjesztett kérelem nem valós, nem megalapozott, ellentétes a fél érdekeivel, akkor ehhez a kérelemhez a bíróság kötve legyen. Nagyon kis és kevés ügy lehet ilyen. Az átmeneti gazdasági viszonyok közepette azonban nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy adott esetben a gazdasági visszaéléseket a felek olyan perekkel akarják majd legalizálni, amelyekben az érdekükkel élesen ellentétben álló nyilatkozatokat adnak elő, ennek az alapján meg fog születni az ítélet, csak éppen a károsu lt nem a perben eljáró felperes és alperes, hanem a társadalom sok egyéb tagja, aki a követelését adott esetben nem fogja tudni majd érvényesíteni, hiszen van egy ítélt dolog, amely kizárja az ő követelésüknek az érvényesítését. A családi eljárások fölszap orodása - és hiába mosolyog ezen államtitkár asszony - ebben az időszakban kifejezetten sérti az állampolgároknak az igazságérzetét. Nagyon sok olyan, a múltban megtörtént esemény van, amelyre azt tudjuk mondani, hogy jogszabályba nem ütközött, de azért el ítélendő. A bíróságok számára éppen a kérelmekhez nem mindenáron való kötöttség lehetővé tette, hogy a bíróságok olyan ügyekben is tudjanak dönteni, illetve olyan egyezségek jóváhagyását tudják megtagadni, amelyek nyilvánvalóan ellentétben álltak a felek é rdekével, s nemcsak gazdasági perekre, lehet kötelmi perekre vagy akár egyéb perekre is gondolni. Ezeknek a szabályoknak a kiiktatása - hangsúlyoznám - itt és most idő előtti. A Pt.nek egy olyan reformjáról van most szó, amely véleményem szerint nem kellő en átgondolt. Tűzoltó módszerrel akarja az eljárások számát csökkenteni, de ezzel sokkal több eljárást fog eredményezni, s a társadalomnak az igazságérzetét fogja sérteni az a fajta ítélkezés, amely adott esetben a módosítás folytán teret nyerne. De abban is biztos vagyok, ismervén legalábbis a fővárosi bírói kart: ha nem teszik lehetővé a bíróságok számára az anyagi jogi kioktatást, a bíró akkor is meg fogja találni a módját annak, hogy az igazságát kereső félnek valamilyen útonmódon tudomására adja, hogy an érvényesülhetne az igazsága. "A bíróság a felek által kötött jognyilatkozatokhoz kötve van" - részhez hadd mondjak még egy példát. Azt jól tudjuk, hogy a törvény adott esetben a kocsmai hitelek behajtásához nem ad jogi segítséget. Úgy ítélte meg a törvé nyalkotó, hogy ez olyan terület, ahol nem kell a törvénynek segítenie. Ha mégis ebből a felfogásból indulunk ki, akkor nem tudom, hogy miért nem lehetne a jelenleg hatályos szöveget a 4. §ban fenntartani, hogy "a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz általában kötve van". Ez a kis szócska azért lehetővé tenné a szakképzett és tapasztalt bíróságnak, hogy el tudja dönteni, valóban helyese és megfelel a felek érdekének az a nyilatkozat, amelyet előterjesztettek, vagy olyan mögöttes sz ándék áll emögött, amely nem biztos, hogy társadalmilag méltányolandó, és nem biztos, hogy a jog eszközeivel biztosítani kell ezeknek a nyilatkozatoknak a végrehajthatóságát. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszö nöm szépen. Megadom a szót Hack Péternek, Szabad Demokraták Szövetsége. A képviselő urat illeti a szó. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azt kell mondanom, hogy két dilemmával néz szembe az a képviselő, aki egy részletes vitában részt kí ván venni. Az első dilemma az, ha az ellenzék észrevételeire nem reagálunk, akkor megkapjuk azt a vádat, hogy nem is figyelünk oda, diktatórikusak vagyunk stb. Ha reagálunk akkor pedig azt a vádat kapjuk meg, hogy esetleg kötözködünk. A másik dilemma az, h ogy sajnos a magyar parlamentben nagyon sokszor - gondolom, persze ebben nemcsak a magyar parlament van így - az érvek egymás mellett mennek el, s akkor megkapjuk azt a vádat, hogy szócséplés folyik, ha pedig egymásra reagálnak az érvek, akkor azt olvashat juk az újságban, hogy éles szóváltásba keveredtek.
