Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - Bejelentés önálló indítványok bizottsági kiadásáról - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
3885 büntetőeljárást a mostani tervezet. Ez nagyon üdvös és nagyon helyes, mert végeredményben mindenkine k ez a törekvése és célja; a vádlottnak is, hogy minél előbb túl legyen rajta, és az eljárás során ne húzódjanak el a határidők; az eljárás során a bírónak is ugyanez a törekvése. Ezt üdvösnek lehet tartani, és ilyen szempontból valóban dicséretes a kezdem ényezés. A fordított eredményre való törekvést viszont nem értem és nem látom tisztán, ugyanis a büntetőeljárási törvény 176. §a meghatározza azt, hogy 8 és 15 napon belül kell az előkészítést megtenni, illetve a tárgyalást kitűzni. Ha ezt az időszakot a kétszeresére, a duplájára emelem, akkor itt logikailag is egy értelemzavar keletkezik, mert tulajdonképpen azt, amit eddig a bírónak 8, illetve 15 napon belül kellett elvégezni, most 15, illetve 30 napon belül kell elvégeznie. Hát hol itt az eljárás gyorsí tása? Úgy érzem és úgy értem, hogy ez nem gyorsítása, hanem fékezése a kitűzött célnak, mert ha valakinek eddig egy óra alatt kellett elvégezni egy bizonyos munkát, és arra a munkára most két órát kap, akkor ez egyszerűen azt eredményezi, hogy statisztikai lag ki tudom mutatni, hogy ha másfél óra alatt elintézte, hogy végeredményben gyorsult az eljárás. Igen, a két órához viszonyítottan, de nem gyorsult az eljárás a korábbihoz képest. Ezt a magam részéről nem tudom másként feloldani, mint azzal, hogy kértem e javaslat 2. §ának a kiiktatását, mert az előző, tehát a hivatkozott jogszabály egyértelműen jobb ennél, gyorsabb befejezési lehetőséget ad. Nem lehet indok az, hogy az egyes ügyek nagyobb terjedelműek, hosszabb tanulmányt igényelnek; kérem, tessék keves ebbet szignálni arra a bíróra és máris megoldható, meg így szokták megoldani. Másrészt a bírói pontos munka a garanciája a törvényben meghatározott idők betartásának. Ezért tartom fenn ezt a javaslatomat, annak ellenére, hogy az alkotmányügyi bizottság nem támogatta. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót Hack Péternek, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azzal szeretném kezdeni, hogy nagyon sok mindenben egyetértek Balsai Istvánnal, mindenekelőtt abban, hogy a most tárgyalt kérdés nagyon nagy horderejű és fontos kérdés. Ezért azt hiszem, nem vitatkozunk azon, hogy megérdemli azt, hogy a parlamentben alaposan, részletesen megvitassuk. Hozzá kell tennem, hogy természetesen Balsai képviselő úr is, mint a plenáris ülésen az egyik legtöbbet jelen lévő képviselő úr tudja, hogy minden szakértőnek a saját témája a legfontosabb, tehát ilyen értelemben az elfogultságunk adott. Egyetértek abban i s - és azt hiszem, ezt az álláspontot a kormány is osztja , hogy a büntetőeljárás átfogó reformjára szükség van, és ebben az átfogó reformban a problémák egy részét koherens, szisztematikus és valóban megnyugtató módon rendezi majd az új büntetőeljárási t örvény tervezete. Amiben már nem értek egyet, az az, hogy ez olyan egyszerűen kidolgozható lett volna. Én a pontos dátumokra nem emlékszem, de úgy tudom, hogy maga az irányelv előterjesztése is legalább másfél évet vett igénybe a kormányhatározattól. (Dr. Balsai István: Egy évet!) Egy évet, igen, köszönöm szépen. Tehát egy év telt el azóta, hogy a kormány eldöntötte, hogy az elveket kidolgozza, és ettől számítva eltelt immár egy és negyed év az irányelvektől a törvényig. De azt gondolom, reálisan arra kell számítani, hogy ez egy hosszabb előkészítő munka, hiszen nem olyan egyszerű a helyzet, hogy a sommás eljárás bevezetése röviden megtörténhet. Ez alapvető koncepcionális változást is jelent a magyar büntetőeljárásban. Ne felejtsük el, hogy abban a sommás el járásban, amiről ez a tervezet szól, az a feltevés, ami eddig a kontinentális büntető igazságszolgáltatás elve volt - és persze a polgári igazságszolgáltatásnak is , hogy a bíróság az objektív igazságot kell hogy megállapítsa, ez a sommás eljárásban nem f eltétlenül érvényesül. Tehát itt az alaki, a perbeli igazság az, amit a bíróság a sommás eljárás bevezetésével elfogadna.
