Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
3878 Az Európa Tanács 1982ben elfogadott nyilatkozat ának 8/II/C pontja az információszabadsággal összefüggésben kimondja, hogy a tagállamok célja nyílt információpolitika folytatása a közhatalomban. Biztosítják a közérdekű információkhoz való hozzáférést, hogy a polgárok jobban megértsék a politikai, szociá lis, gazdasági és kulturális kérdéseket, s hogy fokozódjon képességük e tárgykörök szabad megvitatására. Az európai emberi jogi egyezmény 10. cikkének 2. pontja szerint az információszabadság gyakorlása csak törvényben meghatározott olyan alakszerűségeknek , feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sérthetetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vag y az erkölcsök védelme, mások jó hírnevének vagy jogának védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából. (14.40) Az egyezmény szövegét egyébként kihirdette és a magyar jogren dszerbe emelte az 1993. évi XXXI. törvény. Ha a törvényjavaslattal kapcsolatban korábban kifejtetteket összevetjük a nemzetközi dokumentumokban lefektetett követelményekkel, észlelnünk kell az eltérést. A törvényjavaslat a szabad véleménynyilvánítás és inf ormációszabadság mint alkotmányos alapjogok korlátozását nem a szükséges minimum, tehát a szükséges, elkerülhetetlen és arányos szintjén, hanem annál magasabban, az állami szféra és a köztisztviselői érdekrendszer irányába eltolva valósítja meg. Ezzel lény egesen elvéti az európai emberi jogi egyezmény 10. cikkének 2. pontjában lefektetett, az Alkotmánybíróság által is vizsgált és hivatkozott, "elkerülhetetlen szükségszerűség egy demokratikus társadalomban" elvét, amely az alkotmányos alapjogok korlátozásána k egyetlen, nemzetközi szinten is elfogadott viszonyítási pontját, illetőleg mértékét jelenti. Végül néhány észrevételt szeretnék mondani: az államtitok érvényességi idejének 90 évben történő maximálása indokolatlanul hosszú. Javasolom ezt 50 vagy 60 évben meghatározni. A szolgálati titok fogalma továbbra is nehezen értelmezhető, túl általános, indokolatlanul nagy teret enged a szubjektivitásnak. Nem értek egyet a minősítési jogkör szabad átruházhatóságával, ez mind a törvényalkotási tárgy, mind pedig a min ősítési eljárás felesleges negligálását jelenti. Helytelennek tartom, hogy a szolgálati titokká minősítésre tett javaslatnak indokolást nem kell tartalmaznia. Semmi sem indokolja az eltérő szabályozásra a törvényjavaslat 8. §ában adott felhatalmazást. Nem találom a törvényjavaslat 10. § (6) bekezdésében kimondott felülvizsgálati tilalom ésszerű indokát. Úgy vélem, hogy titoksértés gyanúja esetén a belügyminiszter mellett a Nemzetbiztonsági Hivatalt is értesíteni kellene. Nem tartom megfelelőnek, sem pedig elégségesnek az országgyűlési képviselők betekintési jogát szabályozó rendelkezéseket. Több mint aggályos, hogy a hivatal fogja eldönteni, hogy a képviselőnek az adat megismerésére, szüksége vane közfeladata ellátásához vagy sem. Ilyen módon könnyen kiszo ríthatók az ellenzéki képviselők a kormányzati munkát kritizáló pozíciójukból, ugyanis elegendő azt mondani, hogy a hivatal úgy látja, a képviselőnek a közfeladata ellátásához nincs szüksége a kényes adatok megismerésére. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖ K (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja vezérszónoki felszólalását későbbi időpontban kívánja ismertetni, az általános vitát így elnapolom. Folytatására jövő heti ülésünkön kerül sor.
