Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KUTRUCZ KATALIN, az MDF
3868 hogy ez a javaslat, a levéltári törvényről szóló javaslat és a n emzetbiztonsági törvényről szóló javaslat, amelyet viszont Lusztig képviselő úr említett az előbb, valóban szorosan összefügg egymással, és elég nehezen képzelhető el, hogy a jelenlegi szövegezés szerint különkülön lépjenek hatályba. Vagy azt kell csináln i, hogy együtt lépjenek hatályba, vagy azt kell csinálni, ha a többiek nem készíthetők el időre, akkor ide át kell emelni ebbe a javaslatba azokat a rendelkezéseket, amelyek így hiányoznak belőle, mert a jelenlegi helyzet, amelyet a kormány előidézett, szá momra teljességgel érthetetlen. Most terjesztették be ezt a javaslatot, most terjesztették be a levéltári törvényt is, a májusjúniusi ülésterv egyébként a másik két törvénynek a szavazását nem is tartalmazza, viszont egymásra tekintettel valami rendezésre szükség van, mert ha nem történik meg, akkor jogbizonytalanság keletkezik, a jogbizonytalanságot pedig az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata alkotmányellenesnek minősíti. Az Országgyűlés tehát a kormányt sajátos kényszerhelyzetbe hozta. Ebben két lehetős ég van: vagy nem lesz határidőre törvény, s akkor azért lesz alkotmányellenes helyzet, vagy lesz határidőre törvény, de akkor egy hónap alatt óriási ütemben s rengeteg hibával áthajtjuk a három törvényt, akkor pedig azért lesz jogbizonytalanság, és azért l esz alkotmányellenes a helyzet. Elgondolkodtam azon, hogy vajon miért történt ez így, hiszen márciusban már volt egy kész törvénytervezet, s meg kell mondjam, hogy a jelenleginél lényegesen jobb volt az a tervezet, de nem azt nyújtották be. A döntéshez ala posan áttanulmányoztuk a törvényjavaslatot, és rájöttünk az okra. A kormány kényszerhelyzetre hivatkozva megint egy alkotmányellenes javaslatot akar áterőszakolni, és nyilván úgy gondolják, hogy most, amikor a hátralevő bő hónapban több tucat törvényjavasl atot kell az Országgyűlésnek megtárgyalnia és elfogadnia, a képviselőknek nem lesz idejük és energiájuk arra, hogy kiderítsék a kormány sanda szándékait. Mondhatom, ügyes. Ez a javaslat ugyanúgy az SZDSZ által vezetett Belügyminisztérium hatáskörébe tartoz ik, mint a lakcímnyilvántartásról szóló törvényt módosító, ugyancsak alkotmányellenes javaslat. Ezért én legnagyobb sajnálatomra, kénytelen vagyok megismételni azt, amit a lakcímnyilvántartásról szóló törvényjavaslat kapcsán mondtam, amelynek hibáit persze részben kiküszöbölte az Országgyűlés, hogy innentől kezdve az SZDSZ hitelesen már nem igazán mondhatja magáról, hogy liberális párt. Súlyos szavakat mondtam, bizonyítanom is illik, meg is fogom tenni. A törvényjavaslat melléklete sorolja fel az államtitok ként védendő adatfajtákat. Nagyon kérem képviselőtársaimat, hogy akinél itt van a javaslat, nézzék meg a 80. pontot. A 80. pont így szól: "Háborús jogszabályok." Kénytelen vagyok megismételni még egyszer ezt a szót, hogy jogszabályok. Az államtitokká minős ítés leghosszabb ideje 90 év. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a javaslattal az SZDSZMSZPkormány visszament az ötvenes évek elejére. Akkor létezett ugyanis olyan gyakorlat, hogy egy jogszabályt nem hirdettek ki, hanem titkossá minősítettek. Talán belefér az időmbe, az érdekesség kedvéért elmondom, hogy ilyen volt például az 1950. évi 26. tvr., amely a Magyar Közlönyben megjelenve a Nemzeti Bankról szólt, titkosan pedig katonák hozzátartozóinak bűnösség nélküli büntetőjogi felelősségéről, és úgy történt a felelősségre vonás, hogy az ÁVO vitte a szigorúan titkos minősítésű jogszabályt a bírónak, amikor az tárgyalt, odaadta, amikor a tárgyalást befejezték, a jogszabályt visszavitték. De közben eltelt néhány évtized, és van jogalkotási törvény, é s a jogalkotási törvény értelmében a jogszabályt ki kell hirdetni, ez érvényességi feltétel, ergo háborús jogszabály államtitok nem lehet. Azután nézzük meg a 85. pontot! Ez azt mondja, hogy 30 évig államtitkok lehetnek a külkereskedelmi fizetési mérleg al akulásáról készített előzetes prognózisok, számítások, elemzések, megállapítások, kivéve a növekedési ütemeket. Azután 30 évig államtitkok lehetnek a fizetési mérleg javítására hozott korlátozó vagy tiltó intézkedések, a pénzügyi likviditás összefoglaló ad atai.
