Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 30 (88. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP):
3800 szeretnék öt mondatot idézni az egyik újságból az elmúlt öt évről - amiről úgy gondolom, vonatkozhatna az elmúlt húsz évre is, az előző kormányok munkájára is , hogy hogyan ítéli meg a Magyarországon zajló átrendeződési folyamatokat: "A két kormány nem tett meg eleget azért, hogy a gazdasági termelékenységet és az életszínvonal at összeegyeztesse. A mostani radikális pénzügyi megszorítás irracionális. Balkezes módra megy minden, az Antallkabinetnek éppúgy rossz gazdasági tanácsadói voltak, mint a Hornkormánynak. Nem működik a kultusz- és a népjóléti tárca, de egy sor dolog, köz tük a Miniszterelnöki Hivatal is..." - így írja: - "... béna. A beruházások állnak, a parlamenti törvényhozás lassú, és ez öt éve - és az előző éveket is figyelembe véve - tart, ami igen szerencsétlen dolog. Azt várom, hogy az Európai Unió elhatározza végr e, mi a terve Magyarországgal. Remélhetőleg nem nyomortanyát kíván létrehozni ezen a területen." Sajnos eltart jó ideig, amíg az európai tagállamok erről a problémáról veszekednek. Nekünk nincs időnk veszekedni, s azt hiszem, azoknak a gondolatoknak a jegy ében kell itt a parlamentben egymást segíteni, átvezetni egymást a nehézségeken, hogy az egyszerű állampolgárokon, az úgynevezett vidéki embereken, akik a teher döntő részét viselik most, nekik segítsünk és jó törvényeket hozzunk. És ez a kormánypártokra i s vonatkozik. Felelőtlen megnyilatkozásokról - különösen hétvégén; nem akarok neveket említeni - nem akarok szólni. Különösen arról nem, hogy frakcióvezetők, egyes vezetők azt nyilatkozzák felelőtlenül, hogy az ellenzék hátráltatja a parlament munkáját. Le het ezt így is fölfogni, de tessék mondani, pénzügyminiszter úr, a három pótköltségvetés mennyi időt vett el a parlament munkájából? Egy normális gazdaságban, egy normális országban egy pótköltségvetés megtárgyalása minimum egymásfél hónap. Tessék a három mal megszorozni, négy és fél hónap. Ha ez csak egy lett volna, máris maradt volna három hónapunk egyéb gazdasági témára. Azt hiszem, a jó szándékú kritikát el kell fogadni mindenkinek, ha az tiszta szívből és jó szándékból ered. A helyi önkormányzatokról n éhány gondolatot szeretnék elmondani a pótköltségvetéssel kapcsolatban. Kicsit sérelmezem azt, hogy a tűzoltóságok olyan módon és olyan helyen kerülnek a kisvárosoknak a költségvetésébe - amelyek nem igazán tudják azt a térségi feladatot ellátni , ami 4060 község esetleges tűzoltásával vagy az ottani problémák felvállalásával jelentkezik. Én csak a közvetlen térségemről tudom, hogy annak az önkormányzatnak, amelyiknek 506080100 millió forint forráshiánya van, és most még megkapja a tűzoltóságot, akkor azt hiszem, ha ennek nem lesz meg az ellentételezése a pótköltségvetés kapcsán - és ahogy látom, ott is el van még vonva 5060 millió , akkor nem tudom, hogy az általános iskoláját fogja a város finanszírozni, vagy pedig azt fogja mondani, hogy a negyvene dik községbe nem fog menni tüzet oldani, mert nem lesz rá pénz. Életek függhetnek a tűzoltóság munkájától! Átgondolandó, amit pénzügyminiszter úr nekem egyszer a belépésének első napjaiban mondott, hogy bizony át kell gondolni a térségi feladatot ellátó ön kormányzatok szerepét, mert ez is része az államháztartás átalakításának. És nem biztos, hogy az a megye, amelyik 100150 kilométerre van egyegy térségtől, vagy az a 100 vagy 150 kilométerre levő kis önkormányzat vagy kisváros a jó gazdája ennek az intézm énynek, vagy akár a tűzoltóságnak is. Azt hiszem, ezek a jövőt illetően mindmind átgondolandók, és szükséges, hogy közösen beszéljünk róla. Még egy témát nagyon sérelmezek a vidék iskolarendszerével kapcsolatban. Nagyon szomorúnak tartom, hogy kialakult M agyarországon egy úgynevezett jórossz tanácsi rendszer az elmúlt időkben, és hogy kialakultak a központosított központi községek. A peremközségek, tisztelt képviselőtársaim, nagyon rossz állapotban vannak. Szinte elöregedtek, elnéptelenedtek, és a napokba n hallom, hogy harminc temetés van és két gyerek születik - ilyen az arány! És el kell gondolkodni azon, amikor azt mondjuk, hogy ezek az ötszáz lélek alatti kisközségek 1 milliárd 200 millió forintért buszt vásároljanak. Nem lenne helyesebb, ha abból az 1 milliárd 200 millió forint összegből hétszáz pedagógus fizetését fedeznék? És akkor megint azon lesz a hangsúly, hogy ki vegye a gázolajat a
