Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 20 (56. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
372 A Független Kisgazdapárt szomorúan állapítja meg, hogy a javaslat egyik idézett törvényhelynek sem felel meg, mivel egyrészt sérti a végrehajthatóság és az ellenőrzés megvalósításának törvényi kötelezőségét, másrészt teljesen ellentétes a jogal kotási törvény 18. § (2) bekezdésének előírásaival. Miután a javaslatban nincs megoldva az ellenőrzés kérdése, az valójában egy törvényes felhívás, mely lehetőséget nyújt önmaga kijátszására. Ilyen háttér mellett ez a javaslat csak arra jó, hogy törvényese n szentesítse a magyar nép nagy többségének elkeseredését, mely az elmúlt években történt súlyos magánosítási visszaélések és torzulások miatt következett be. Tisztelt Képviselőtársaim! Általánosnak tekinthető az a nézet, hogy a válságból való gazdasági ki lábalás egyik alapfeltétele az állami vállalatok lehetőleg gyors privatizációja, magánkézbe adása és ezzel az állam tulajdonosi szerepének visszaszorítása. Magyarországon a privatizáció lassan ötödik éve van folyamatban, így indokoltnak látszik megkíséreln i az eddigi főbb tapasztalatok rövid elemzését. Ennek érdekében meg kell vizsgálnunk, hogy miért privatizálunk; mit és mit nem privatizálunk, kik lesznek az új tulajdonosok, jó kezekbe kerüle a nemzet vagyona, milyen árat kell fizetni az országnak azért a folyamatért, s mindezért mit várhat a magyar nép cserébe. Elsődlegesen azt kell megvizsgálnunk, hogy az eddigi várakozások a privatizációval kapcsolatban mennyire bizonyultak sikeresnek és mennyire bizonyultak illúziónak. Konkrétan fel kell tenni a kérdés t: Az eddigi privatizáció eredményeképpen csökkente a külső adósságunk? A válasz nemleges. Akkor talán a belső adósságunk csökkent? A válasz erre a kérdésre is nemleges. Netán özönlik be hazánkba a külföldi tőke és technika? A válasz nemleges. Vagy talán az elmúlt négy évben a munkanélküliség csökkenő tendenciát mutat? Tudjuk a választ: a munkanélküliség növekedett. Vizsgáljuk meg, hogy ez a törvényjavaslat ezeket a kérdéseket hogyan kezeli, annak hatályosulása esetén történike valamilyen elmozdulás kedve ző irányba - akár a belső, akár a külső államadósságunk tekintetében, akár a munkanélküliség csökkentése irányába. Meg kell vizsgálnunk, hogy ez a törvényjavaslat elősegítie a magyar gazdaság hosszú távú pályára állítását. Azonnal meg kell állapítanunk, h ogy a privatizáció ötödik évében és a szociálliberális kormánykoalíció hivatalba lépése után eltelt nyolcadik hónapban még nincs számba véve az állam tulajdonában levő vagyoni kör. Nincs meghatározva a jelen törvényjavaslattal érintett vagyon tárgya és a vagyon terjedelme. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy még mindig nincs az állami tulajdonról egy egységes országos vagyonmérleg. Ennek hiányában tehát a kormány úgy dönt a magánosítási vagyonról, hogy nem ismeri a vagyoni kört, amiről döntenie kell. Ne m ismeri annak tényleges értékét, ami pedig az értékesítési ár reális alapja lehet. Ez egy olyan alapkérdés, amelyre a választ bármilyen privatizációs politika és stratégia esetén meg kell adni, s ha ez hiányzik, akkor az előrehaladást súlyos zavarok fékez ik. A vagyonmérlegben már meg kellett volna határozni, hogy mi van még az állam birtokában, és a magánosítás érdekében milyen előkészítő lépésekre kerül sor, továbbá a vagyon egészét milyen kötelezettségek terhelik, beleértve a felszámolási eljárások átgyű rűző hatásait, a kárpótlás igényeit, a környezetvédelmi előírásokat és a társadalombiztosítás által lekötött tulajdont is. Egy alaposan feltárt vagyonmérleg hiányában hogyan tudja a pénzügyi kormányzat kidolgozni azt a stratégiát, melynek realitásokon, a t ényleges vagyonkép ismeretén kell alapulnia. Felvetődik a kérdés, hogy a kidolgozott kormányzati stratégia ilyen hiányosságok miatt képese egységes távlatokba mutató és ható vezérfonalat adni a további cselekvéshez. A Független Kisgazdapárt álláspontja sz erint ez a kormányzati stratégia erre alkalmatlan.
