Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 22 (85. szám) - Bejelentés önálló indítványok benyújtásáról - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - WACHSLER TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
3368 Bízom abban, hogy javaslatomat a Ház napirendjére veszi és pozitív határozatot hoz. S még arra is felhívom a figyelmet, hogy egy kis létszámú bizottság létrehozására tettem javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Wachsler Tamás képviselőtársunk, Fidesz, önálló indítványt nyújtott be a fegyveres erők részletes bontású létszámáról H/1049. számon. Megkérdezem az előterjesztőt, kívánjae önálló indítványát indokolni. (Wachsler Tamás: Igen.) Megadom a szót. WACHSLER TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. A honvédelmi törvény 5. §a egy fontos gar anciális rendelkezést tartalmaz. Ennek az a lényege, hogy a fegyveres erők - tehát a Magyar Honvédség és a Határőrség - részletes bontású létszámát az Országgyűlésnek joga és egyben kötelessége meghatározni. A közelmúltban a honvédelmi bizottságban egy, a bizottság gyakorlatához képest némiképpen szokatlanul éles vita bontakozott ki annak kapcsán, hogy a honvédelmi tárca elbocsát vagy elbocsátani kénytelen háromezer közalkalmazottat. Ez nem is annyira tartalmi vita volt, hiszen valószínűleg minden párt oszt ja azt az elképzelést, hogy előbbutóbb csökkenteni kell a fegyveres erők létszámát, és lehetséges, hogy ebbe beleillik az az elképzelés, hogy az elbocsátásnak ki kell terjednie a közalkalmazottakra is. A vita alapvetően jogi természetű volt. Az ellenzéki képviselők azzal kapcsolatos aggodalmakat fogalmaztak meg, hogy nem vezet jóra az, ha a honvédelmi tárca ezt a fontos garanciális jogosítványt de facto elvonja az Országgyűléstől. Ezért került sor arra, hogy beterjesszem ezt az országgyűlési határozati jav aslatot. Ez a kiinduló állapot rögzítéséről szól, arról, hogy mondjuk ki: jelen pillanatban mennyi a fegyveres erők létszáma, hogy minden további változásra - legyen az összefüggésben a haderőreformmal vagy költségvetési kényszerekkel - csak az Országgyűlé s döntése nyomán kerülhessen sor. Lehet majd vitatni azt, hogy mit is értsünk a fegyveres erők részletes bontású létszámán, ezzel kapcsolatban különböző elképzelések lehetnek, de ha az Országgyűlés napirendre tűzi ezt a javaslatot, akkor majd a bizottságon belül vagy akár majd a plenáris ülésen konszenzusra juthatunk a tekintetben, hogy a jövőre nézve milyen tartalommal töltsük meg ezt a rendelkezést és hogyan értelmezzük ezt a nagyon fontos garanciális szabályt. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi M ária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az önálló indítványok tárgysorozatba vételére a bizottsági elnöki értekezletet követően holnap délután fogom kijelölni a bizottságokat. Tisztelt Országgyűlés! Szigethy István és Gaál Gyula képviselőtársaink, S ZDSZ, valamint Toller László, Keller László és Puch László képviselőtársaink, MSZP, a szükséges számú aláírás csatolásával sürgős tárgyalást kérve önálló indítványt nyújtottak be vizsgálóbizottság létrehozásáról az adós- és bankkonszolidáció körülményeinek tisztázására H/1050. számon. Megkérdezem az előterjesztőket, kívánjae valamelyikük indokolni. (Keller László jelentkezik.) Igen. Megadom a szót Keller Lászlónak kétperces indokolásra. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztel t Ház! Május második hétvégéjén meglepetéssel hallottam a rádió, majd a televízióhírt, amely arról tudósított, hogy a Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezetője szükségesnek tartja parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. A hír hallatán ugyanis esze mbe jutott 1994. november 8a, amikor is az 1993as év zárszámadásának vitájában felvetettem, hogy a zárszámadás - azon túlmenően, hogy a jövőbe mutató tanulságokkal
