Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
3351 Hadd mondjam azt Mészáros István László képviselőtársamnak, hogy miután magam korábban államtitkárként tevékenykedtem, abban az időszakban egyegy ilyen horderejű törvénynek az előkészítése koncepcionális szinten úgy történt, hogy a legnagyobb parla menti párt frakciójával, aztán a koalíciós pártokkal megvitattuk, megszövegeztük, ők véleményezték, s ez után került beterjesztésre. Azt hiszem, nem egy rossz gyakorlat ez, mert akkor el lehetett volna kerülni - képviselőtársaim szakértelmét e tekintetben senki sem vonja kétségbe , hogy egyáltalán ide is kerüljön egy ilyen szövegezésű törvényjavaslat. Mert ha a képviselőtársaim módosító javaslatát támogatná a kormány, egy dolgot fog elérni, azt hiszem minden szakértő jogász számára ez egyértelmű: visszaáll ítja az eredeti állapotot, az in integrum restitutio következik be, csak hiúsági szempontból nem az eredeti törvényszöveg meghagyásával, hanem a törvényszöveg átdolgozásával, de ugyanazok a garanciális elemek, amelyek az 1992. évi LXVI. törvényben benne va nnak, azok meg fognak maradni. Tudom, hogy nehéz beismerni a hibát, én azt tartottam volna igazán nagynak a kormány szempontjából, ha azt mondja, hogy tévedtem és elállok azon törvényhelyek módosításától, amelyeket képviselőtársaim javaslatai vissza fognak állítani. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót dr. Kutrucz Katalin képviselő asszonynak. DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF) : Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Ház! Ezzel a törvényja vaslattal nem az volt a baj, hogy határidőt hosszabbított. Ezzel a törvényjavaslattal az volt a baj, hogy egészen más irányba ment el, megteremtette a totális összekapcsolás lehetőségét. Ez az egyik, amit mondani szeretnék. A második, hogy véleményem szeri nt azok a javaslatok, amelyeket a kormány e pillanatban úgy tűnik, hogy támogat - de hogy pontosan mit akar, ma éjszaka és a tegnapi nap folyamán kiderült, hogy azt nem igazán lehet tudni , nem elégségesek ahhoz, hogy ebből egy normális törvény születhess en. Harmadik megjegyzésem pedig az, hogy a belügyminiszter úr néhány héttel ezelőtt nyilatkozta azt, hogy soha nem megy készületlenül kormányülésre, mindig tájékozódik - gondolom, kormányülésen tárgyalták meg ezt a javaslatot is , és nemcsak a saját hivat ali apparátusánál tájékozódik, hanem a szabaddemokrata szakértőknél is. Akkor most vagy az a helyzet, hogy a szabaddemokrata szakértők ezzel egyetértettek, vagy az a helyzet, hogy a belügyminiszter úr egy ilyen fontos javaslatnál mégsem tanácskozott. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Most megadom a szót Csépe Béla képviselő úrnak, és ismét elnézést kérek, hogy az előbb félbeszakítottam. Következik Csépe Béla képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem kell elnézést kérnie, mert természetes, hogy akik kétpercesben akartak reagálni az elhangzottakra, azoké itt az elsőbbség. Engedjék meg, hogy a huszonnegyedik óra felé közeledve, a részletes vita szabályaihoz telje sen hűen, a beterjesztett törvényjavaslat egyik passzusához - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosításáról van szó , az e törvényt érintő módosító törvényjavaslat egyik passzusához tegyek kritikai megjegyzést. Konkrétan a törvényjavaslat 149. §áról van szó, mely az alaptörvény 47. § (4) bekezdésének elhagyását javasolja a módosítás formájában. A törvényjavaslat azt kezdeményezi ebben a passzusában, hogy a kormány, a belügyminiszter és a helyi önkormányzatok fel hatalmazást kapnak arra, hogy rendeletben meghatározzák azokat a szervezeteket, amelyek a nyilvántartás részére adatfeldolgozást végezhetnek. Ez az a passzus, amit én támadok, mert ha összehasonlítjuk a
