Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
3345 költségvonzata, holott az átállásnak a jelenleg hatályos törvény értelmében ez év végén meg kellene történnie. Ez igaz, csakhogy a hiányolt tétel nem jelent meg a korábbi évek költségvetésében sem. Zsuffa István az alkotmánybírósági határozat kihirdetése után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az elkülönült személyazonosító rendszerek létrehozása 3 milliárd forinttal fogja megter helni a belügy költségvetését, de teljes költségvetési kihatása 10 milliárd forint lesz. Ehhez képest az 1993as és az 1994es költségvetésben éppúgy nem találunk utalást erre a várható súlyos kiadásra, majd az 1995ös költségvetésben sem. Pedig 1992ben, amikor az adatvédelmi törvényt és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt a parlament elfogadta, éppúgy négy év állt az államigazgatás rendelkezésére, hogy az új nyilvántartási rendszert kiépítse, ahogy most is négy év fog a rendelkezésére állni, ha az előttünk fekvő előterjesztést elfogadjuk. Az alkotmánybírósági határozat értelmezéséről a jogászok között vita folyt. Egyesek úgy vélik, hogy az adatvédelmi, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartási törvény elfoga dásával a parlament voltaképpen eleget tett az alkotmánybírósági határozatban foglalt alkotmányossági követelményeknek, hiszen kimondta, hogy adatot csak célhoz kötötten lehet gyűjteni, a személyi számot csak az államigazgatás törvényben meghatározott inté zményei használhatják, és a nyilvántartásokat csak törvényi meghatalmazás alapján lehet összekapcsolni. Ha ez így van, akkor viszont nem szükséges törvényben foglalt ígéretet tenni az új törvényről és az új azonosító rendszerről, hiszen az 1992es rendszer , amely a Mészárosféle indítványok elfogadása esetén e tekintetben alig változik, eddig is alkotmányos volt. Van persze más vélemény is. Az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy az államigazgatás egésze nem tekinthető olyan egységnek, amelyen belül egyet len egységes személyazonosító kódot lehetne használni. Az alkotmánybírósági határozat után Sólyom László egy interjúban kijelentette: eldönthető, melyik legyen az a legnagyobb információs rendszer, amely a továbbiakban is erre a személyi számra - vagyis a "személyi számra" - épülhet, és csak a többi rendszerben kell külön kódokat alkalmazni. Igaz, hogy egy sajtónyilatkozat nem jogforrás, de az Alkotmánybíróságnak jelenleg is Sólyom László az elnöke. Az alkotmányosság kérdése: ha a törvény alkotmányossága ké rdéses, akkor az is kérdés, helyese, ha az előző kormány kényelmes, praktikus döntését egy újabb, kényelmes döntéssel utólag igazoljuk. Lehet persze, hogy ez a vita nem is kormányok és pártok között folyik, hanem közigazgatási jogászok és alkotmányjogászo k között. A közigazgatás álláspontját - amelyet a szakma olyan kiváló képviselője, mint Zsuffa István, rendkívül differenciáltan fogalmazott meg , az 1991es sajtóvitában az egyik budapesti rendőrkapitányság útlevélalosztályának vezetője, D.né százados k emény egyértelműséggel fejtette ki: a név és személyi szám alapján - mondotta - mindenkit azonosítani tudtunk. Majd hozzátette: sokan továbbra is megadják a személyi számot; ők hamarabb megkapják az útlevelet. D. százados asszony - azóta, gondolom, őrnagy. .. (Derültség.) ... - most különben is elégedett lehet. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a személyazonosító igazolványt - értsd a személyi kezelését - végleg rendőrségi hatáskörré teszi. Módosító indítványaim második csoportjában az előterjesztés 131., 132 ., 134., 140., 142., 147. és 151. §ához kapcsolódva azt az egyetlen dolgot javaslom, hogy a személyi igazolványok kezelése, ez a hatályos törvények értelmében 1996. január 1jétől jegyzői hatáskörbe kerülne, kerüljön is oda, méghozzá a fentebb említett új nyilvántartási rendszer létrejöttével egyidőben, azaz 1998. január 1jétől. Azt ugyanis megértettem, vagy legalábbis gyanítom, hogy 1992től máig nem történtek meg a szükséges előkészületek ahhoz, hogy a személyi igazolványok kiadásának feladatát az önkor mányzatok vegyék át. Ebből azonban nem következik az, hogy a feladatnak örökre a rendőrségnél kell maradnia. Miért ellenzem, hogy a személyi igazolványok kiállítása továbbra is és mindörökké a rendőrség dolga legyen? Először is, egy igen formális érvet mon danék: azért, mert a törvény, a rendőrségi törvény értelmében nem tartozik a rendőrség feladatkörébe. A rendőrségi törvény, amelynek a hat párt hosszas tárgyalások során kialakított végső szövegét a parlament majdnem egyhangúlag fogadta
