Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
3331 évben sem lesz sokkal jobb az arány, ha figyelembe vesszük, hogy 103104 ezerre tehető a jelentkezettek száma és az eredeti tervek szerint 34 ezer, a mostani információk szerint - valam i csoda folytán - talán 3741 ezer lesz az első évre felvett fiatalok száma. Ez egy olyan állapot Magyarországon, amikor igenis jelentheti a tandíj alkalmazása azt, hogy többek számára nyílik meg a lehetőség a felsőoktatási intézmények igénybevételére, de csak akkor, hogyha a magyar felsőoktatás átment egy fejlesztési politikán. Fejlesztési törvény nélkül a tandíj alkalmazása valóban nem más, mint amit Bokros Lajos pénzügyminiszter úr mondott a hallgatók demonstrációján vagy tüntetésén a Pénzügyminisztérium előtt, nem más, mint annak a megnyilvánulása, hogy a hallgatók is járuljanak hozzá valamilyen módon az államháztartás kormány által szükségesnek ítélt stabilizációjához fejenként és havonta 2 ezer forinttal. Tehát nem illeszkedik bele egy fejlesztési törv ény keretébe, nem illeszkedik bele egy átgondolt felsőoktatáspolitikába, igaza van a hallgatóknak, amikor azt mondják, hogy ilyen értelemben ez nem más, mint egyszerű sarc, a hallgatók megsarcolása. Nyilván tudta ezt a kormánytervezetet előkészítő csapat is, ezért foglalta el azt az álláspontot, hogy a tandíjat a felsőoktatási fejlesztési törvény keretében kell rendezni. Ez volt a kormány álláspontja még 1995. március 12én is és ettől az állásponttól tért el azóta. Ez az, amire Dobos Krisztina képviselőtá rsam úgy utalt, hogy jószerével csak a tandíj maradt, a fejlesztés már semmivé vált. Itt kell utalni egy másik vitára, ami ebben a Házban lefolyt, illetve jelesül az oktatási bizottságban. A kormány nemcsak annak a kötelezettségének nem tesz eleget, amit K utrucz Katalin az előbb ismertetett, hanem egy másik kötelezettségének sem. A kormányt a '93. évi LXXXas, a felsőoktatásról szóló törvény arra kötelezi - jelesül a 125. pont (4) bekezdésében , hogy '94. december 31éig a felsőoktatás fejlesztéséről szóló törvény tervezetét a parlament elé bocsássa. Ezt a határidőt módosította a tisztelt Ház a '95ös költségvetés elfogadásakor '95 április végére. A kormány nem tett eleget ennek a halasztott határidőnek sem, azaz nem bocsátotta elénk a felsőoktatás fejleszt éséről szóló törvény tervezetét a jelzett, halasztott határidőre sem. Beterjesztett ugyan április során - ha jól emlékszem - egy, a felsőoktatás fejlesztéséről szóló országgyűlési határozatot, ez azonban nem lévén törvénytervezet, nem felel meg a törvényja vaslatnak. Egy jogértelmezési vita bontakozott ki az oktatási bizottság ülésén is, hogy mulasztásos törvénysértést vagy - mivel az alkotmányt érintő jogbiztonságról van szó - alkotmánysértést követette el a kormány, amikor nem készítette el ezt a tervezet et. Ennek megfelelően az Országgyűlés oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottsága kérdést intézett az Országgyűlés alkotmányügyi és ügyrendi bizottságához ebben a tárgyban. Erre vonatkozóan szeretném ismertetni az igazságügyminiszter álláspontját, a mely a helyzetet leírva végül is úgy foglalja össze az álláspontját, hogy tehát a kifejtettek alapján a jogalkotási törvény rendelkezéseinek az felel meg, ha a tárgykör nem törvényben, hanem országgyűlési határozatban nyer szabályozást. (4.50) Az országgyű lési határozatban való rendezés esetén a tárgyalás nyilvánossága, a javaslat megvitatásának lehetősége és később az Országgyűlés ellenőrző szerepe egyébként ennél a formánál is biztosított, de természetesen formai értelemben a mulasztásos törvénysértés a t ekintetben fennáll, hogy a felsőoktatási törvény 121. §ának (4) bekezdése jelenleg még hatályban van, mindaddig, amíg ezt nem módosította a Ház. A hivatkozott törvényjavaslat nem került az ott megjelölt határidőben, illetve azt követően az Országgyűléshez benyújtásra. A kormány azonban e mulasztás felszámolása érdekében is megtette a szükséges intézkedéseket - mondja Vastagh Pál , hiszen a pótköltségvetés keretében benyújtott egy módosító javaslatot, amelyben a költségvetési törvény idézett passzusát hatá lyon kívül javasolja helyezni. A gond az, hogy amennyiben ezt teszi a kormány a pótköltségvetés keretében majd, akkor sem szabadul meg a mulasztásos törvénysértés rémétől vagy veszélyétől, hiszen nem tesz mást, mint az eredeti állapotot, a '94. évi decembe ri állapotot állítja vissza, ami, ha úgy tetszik, még rosszabb.
